Szent László király 1092. évi törvénykönyve alapján a XII. században feltételezhetõen már volt temploma a falunak; borona templom a mai „felsõ” temetõ dombján. Egy 1356. évi oklevél már beszél Felsõsöjtör Szent Adorján tiszteletére szentelt templomáról, valamint Alsósöjtör helyén Remete nevű településről s annak templomáról, mely a Boldogságos Szűznek van szentelve – vélhetően valahol a mostani templom helyén. A veszprémi káptalan irata 1421-ben Söjtörrel kapcsolatban már csak egy templomot említ, ahol egy Péter nevű pap szolgál. A XV-XVI. századból több plébános ismert.

A XVII. században váltakozva hol evangélikus, hol református lelkész áll a falu élén. A XVIII. században újra katolikus a falu népe, mivel a tanító, Horváth Ferenc is katolikus hitű. A veszprémi püspökség 1748-ban Söjtör szent Jakabnak szentelt fatemplomáról emlékezik meg.

A ma is látható templomot 1756-ban kezdték építeni a kegyurak (köztük volt Deák Ferenc édesapja is) pénzén, a falu népe keze munkájával. 1779-ben lett teljesen készen, Szent Jakab tiszteletére szentelték. Homlokzati tornyos, egyhajós barokk templom. Szentélye ötszögletes záródású. Eredetileg homlokzatán három bejárati ajtóval, a déli falon szintén egy bejárattal.

1824. augusztus 15-én – Nagyboldogasszony napján – a nagymise alatt egy szörnyű villámcsapás miatt az egész templom leégett. A zűrzavarban négyen meghaltak, 15 személy súlyosan megsérült. 1830-ra teljesen újjáépítették, de a teteje fazsindelyes maradt. A templomhajón 1951-ben cserélték cserépre, a szentély felett 1965-ben.

Főoltára barokk, pontosabban annak rokokó változata a szószékkel együtt. A főoltár képét Dorffmaister István (1729-1797) festette 1765-ben. Szent Jakab megdicsőülését ábrázolja (1950-ben restaurálták). Oszlopos oltára tetején a Szentháromság angyalok kíséretében; lentebb Szent Péter és Pál, valamint Szent Ambrus és Ágoston nagyon szép, ember nagyságú faszobrai. Az egész oltár fából, faszegekkel készült. Márvány utánzatú festését Levisch Róbert szombathelyi oltárépítő készítette. A szószék a főoltár stílusában készült, tetején a fiókáit saját vérével tápláló pelikánnal – a minket saját testével és vérével tápláló Jézust jelképezve. A szentély boltozatán a négy evangélistát ábrázoló négy kis aranyozott freskó látható; a diadalíven pedig a latin felirat (kronosztikon) a templom építési évét – 1779 – rejti.

A templomot utoljára a ’80-as évek második felében újították fel. A három kupola szekkó képét az azóta már elhunyt Závory Zoltán festőművész festette.

1993. október 17-én szentelte fel dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspök úr új 15 regiszteres mechanikus orgonát, melyet Kiss István szombathelyi orgonaépítõ mester készített. A templom berendezésének több díszítő eleme – gyertyatartók, szobrok, festmények – sajnos már csak az eredetiek hű másolata, egy 2003-ban történt betörés óta.