Nagyboldogasszony-templom
Pusztacsatári kegytemplom
Ha tudod, hogy pontosak-e még az adatok, kérjük segítsd a közösséget!
- Naptár szerkesztése: a miserendnél a naptár elemekre kattintva módosíthatod az egyes alkalmakat, majd egybe beküldheted a javaslatodat.
- Észrevétel küldése: ha nem tudod szerkeszteni, de tudod mi változott, küldj be észrevételt.
Kapcsolódó információk
Szentmisék előtt rózsafüzér imádság.
Nincs jelzőkapcsoló
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek, amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
Csatár község neve Árpád-kori lakóinak, a „csatárok”-nak – pajzskészítőknek, fegyverkovácsoknak – emlékét őrzi. A faluról először IV. Béla király 1238-ban kelt adományozó oklevelére való utalás tanúskodik. 1328-ban ismét oklevél említi Csatár nevét. Nagyboldogasszonynak szentelt temploma elődeink hitét és szeretetét hírdeti. Romanikus stílusban épült tornya, az oltár alapja, a szentély diadalíve, sokszor javított falainak alapjai a középkori plébániatemplom eredeti tanúi. Ismert plébánosok: 1333-ben Pál, 1421-ben Tamás, 1550-ben Ambrus. A falu északi szomszédja a 16. szd.-tól ismert Remethe, ahol vaskori kardot találtak, a 19. szd. közepéig remeték lakták. Mindkét falut a török hadak pusztították el. A templom romossá vált. A lakatlan hely ezután a „puszta” előnevet kapta.
Zarándokhellyé a pusztulás évtizedeiben vált, amikor a hívek összegyűltek e szent helyen, ahol imájukra egy csodálatos jelenés megmutatta, hol van elrejtve a fájdalmas Szűzanya szobra egy fatörzsnél. A győri és a zágrábi püspökök nagy zarándok csoportot vezettek ide. A Szűzanya közbenjárására súlyos betegek gyógyultak meg a szent forrásvízben.
1736-ban renoválták a templomot, amely lakatlan területen, a vaspöriek gondozásában állt. Jelenleg is a Vaspöri Egyházközség tulajdona e szent hely. A 18. szd.-i újjáépítésből származik a barokk oltár, az ablakok, a bővített középkori délikapu és a mostani, helyreállított padozat szintje. A templom falai gazdag díszítést kaptak, amely alatt a 16. szd.-i ornamentika található.
1945-ben szovjet csapatok pusztították a templomot. 1946-ban, majd 1968-ban renoválták. 1996-ban tolvaj kezek rabolták értékeit. Leromlott és kifosztott állapotából 1999-2002. években teljes külső és belső felújítást nyert a templom, a kápolnák, az összes épületek, a szentkút és teljes környezetük.
A templom déli oldalán, egészen a zarándokházig árpád-kori temető volt a 17. századig. Emlékét őrzi a fakereszt. A Lourdes-i kápolna 1890-ben, a sekrestye 1928-ban, a zarándokház 1947-ben épült. A Szentcsalád kápolnát 1972-ben a kiskanizsai hívek építették.
Pusztacsatár nemzetünk történelmét, örömeit és fájdalmait, sikereit és tragédiáit őrzi. Elődeink hitét, hűségét és szeretetét hírdeti a Megváltó Úr Jézus Krisztus és a mennybe fölvitt Boldogságos Szeplőtelen Szűzanya iránt. Gazdag természeti értékei: vízei, növény- és állatvilága kiemelt figyelmet és védelmet érdemel. Kérjük, hogy az istenadta, és az elődeinktől örökölt lelki és természeti kincseket, e szent hely csendjét, tisztaságát, szépségét minden kedves látogató őrizze!
ISTEN ANYJA, BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA, OLTALMAZD ÖRÖKSÉGEDET, VÉDELMEZD GYERMEKEIDET!
A.D. 2002.
Zarándokhellyé a pusztulás évtizedeiben vált, amikor a hívek összegyűltek e szent helyen, ahol imájukra egy csodálatos jelenés megmutatta, hol van elrejtve a fájdalmas Szűzanya szobra egy fatörzsnél. A győri és a zágrábi püspökök nagy zarándok csoportot vezettek ide. A Szűzanya közbenjárására súlyos betegek gyógyultak meg a szent forrásvízben.
1736-ban renoválták a templomot, amely lakatlan területen, a vaspöriek gondozásában állt. Jelenleg is a Vaspöri Egyházközség tulajdona e szent hely. A 18. szd.-i újjáépítésből származik a barokk oltár, az ablakok, a bővített középkori délikapu és a mostani, helyreállított padozat szintje. A templom falai gazdag díszítést kaptak, amely alatt a 16. szd.-i ornamentika található.
1945-ben szovjet csapatok pusztították a templomot. 1946-ban, majd 1968-ban renoválták. 1996-ban tolvaj kezek rabolták értékeit. Leromlott és kifosztott állapotából 1999-2002. években teljes külső és belső felújítást nyert a templom, a kápolnák, az összes épületek, a szentkút és teljes környezetük.
A templom déli oldalán, egészen a zarándokházig árpád-kori temető volt a 17. századig. Emlékét őrzi a fakereszt. A Lourdes-i kápolna 1890-ben, a sekrestye 1928-ban, a zarándokház 1947-ben épült. A Szentcsalád kápolnát 1972-ben a kiskanizsai hívek építették.
Pusztacsatár nemzetünk történelmét, örömeit és fájdalmait, sikereit és tragédiáit őrzi. Elődeink hitét, hűségét és szeretetét hírdeti a Megváltó Úr Jézus Krisztus és a mennybe fölvitt Boldogságos Szeplőtelen Szűzanya iránt. Gazdag természeti értékei: vízei, növény- és állatvilága kiemelt figyelmet és védelmet érdemel. Kérjük, hogy az istenadta, és az elődeinktől örökölt lelki és természeti kincseket, e szent hely csendjét, tisztaságát, szépségét minden kedves látogató őrizze!
ISTEN ANYJA, BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA, OLTALMAZD ÖRÖKSÉGEDET, VÉDELMEZD GYERMEKEIDET!
A.D. 2002.
