Magyarok Nagyasszonya-templom
Galyatetői templom
Ha tudod, hogy pontosak-e még az adatok, kérjük segítsd a közösséget!
- Naptár szerkesztése: a miserendnél a naptár elemekre kattintva módosíthatod az egyes alkalmakat, majd egybe beküldheted a javaslatodat.
- Észrevétel küldése: ha nem tudod szerkeszteni, de tudod mi változott, küldj be észrevételt.
Nincs jelzőkapcsoló
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek, amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
A templom a két világháború között épült, Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás. A Nagyszálló után valamivel később, 1942-ben szentelték fel a templomot.
A templom harangján a következő felirat olvasható: „Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.”
Kodály Zoltán 1942. április elején üdülés közben, a korábbi vázlatok felhasználásával fejezte be az orgonára írt Csendes misét. Jelenleg a galyatetői Kodály-kápolnában emléktábla hirdeti ennek a híres alkotásnak a helyszínét. A kápolnában látható a zeneszerző portréja is. Ez nem véletlen, hisz Kodály bőségesen adakozott a kis templom szépítésére. A fent említett orgonamiséből komponálta 1944-ben egyházzenénk gyöngyszemét, a Missa brevist, melyet a budapesti Szent István Bazilikában Pécsi Sebestyén adott elő. E darabját évek múlva szöveggel énekelhetővé alakította, s a tisztán hangszeres misét vegyeskarra és orgonára dolgozta át.
A templom harangján a következő felirat olvasható: „Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.”
Kodály Zoltán 1942. április elején üdülés közben, a korábbi vázlatok felhasználásával fejezte be az orgonára írt Csendes misét. Jelenleg a galyatetői Kodály-kápolnában emléktábla hirdeti ennek a híres alkotásnak a helyszínét. A kápolnában látható a zeneszerző portréja is. Ez nem véletlen, hisz Kodály bőségesen adakozott a kis templom szépítésére. A fent említett orgonamiséből komponálta 1944-ben egyházzenénk gyöngyszemét, a Missa brevist, melyet a budapesti Szent István Bazilikában Pécsi Sebestyén adott elő. E darabját évek múlva szöveggel énekelhetővé alakította, s a tisztán hangszeres misét vegyeskarra és orgonára dolgozta át.
