1944 őszén a templom és a paplak építésére Szmrecsányi Lajos egri érsek, közvetlenül elhalálozása előtt, 50 000 P-t adományozott, ebből az építési anyagot megvásárolták. Novemberben 2 bombatámadás érte a falut, a templom építésére szolgáló anyagok egy része megsemmisült, másik részét a támadás következtében megsérült házakba építették be. A templom végül 1953-ban sikerrel felépült.
Forrás: Salga István - Nagyút település története honfoglalástól napjainkig

Az egri érsek pedig 1941-ben fiókegyházat szervezett, majd ezt az 1942 dec. 31-én kiadott dekrétumában a káli plébániától leválasztva, önálló plébánia rangjára emelte. A lelkészhelyettes ekkor Varga Sándor volt. Templom és paplak építésére Szmrecsányi Lajos egri érsek közvetlenül elhalálozása előtt 50 000 P-őt adományozott, ebből az építési anyagot, ebből az építési anyagot megvásárolták, de az 1944. év őszén a harci cselekmények következtében megsemmisült. A templom építőmestere ekkor Kovács József kápolnai építőmester volt, aki a háborús körülmények miatt egyetlen segéddel dolgozott, és a tornyot be tudta fejezni. 1946-ban Nagyút önálló községgé alakult. 1949-ben az egyházközség új templom építését határozta el, ennek alapkövét 1950 jún. 18-án tették le, 1953-ban készült el teljesen, Gömöri József egri építészmérnök terve alapján. A templom védőszentje a régi iskolakápolnához hasonlóan Szent Vendel. A főoltárkép freskóját a főoltár mögötti falsíkon Takács István festőművész tervezte. Az egyház újabban ismét Kál filiája lett.