Eger főterén, a Dobó István tér déli oldalán áll a kéttornyú Szent Antal-templom, amely a minorita rend számára épült, és léptékében, részleteiben Magyarország művészettörténetileg legjelentősebb, legelegánsabb templomai közé sorolható. A templom mellett álló háromemeletes kolostorépület is ritkaság, a barokkban általában nem építettek ilyen magas lakóépületeket, hadászati, városvédelmi okokból.
A ferencesek már a XIII. században megjelentek Egerben, ahol kolostort és templomot alapítottak. Ezt a török megszállásig, 1596-ig megtartották, de akkor kénytelenek voltak elhagyni a várost. 1687. december 18-án, a török kiűzését követő napon Caraffa császári fővezér a ferencesek mecsetté alakított templomát a mellette levő kertekkel és házakkal a minoritáknak adományozta. 1712-ig használták az Eger patak fahídja mellett álló új templomot, amely ekkor összedőlt. 1715-1717 között a régi helyén újat építettek Páduai Szent Antal tiszteletére. Később ez az épület is erősen megrongálódott, hasznáthatatlanná vált.
Új, jelentősebb, szebb templom és rendház építésének gondolata foglalkoztatta a minorita szerzeteseket, mert az Eger-patak melletti elhelyezés nem volt megfelelő e célra. Az ünnepélyes alapkőletételre 1758 márciusában került sor. Kivitelezését Falk János egri kőművesmester irányította, majd halála után pallérja, Nitsmann János folytatta.
Az építéshez a követ Tardosról, Mezőkövesdről, Noszvajról és Bogácsról szállították.
1767-ben a templom elkészült. Külső és belső díszítésére, berendezésére az elkövetkező években került sor. A főoltárképet 1770-ben festette meg Kracker János Lukács. Raindl Márton pozsonyi festő vállalkozott arra 1769 őszén, hogy a templom öt boltszakaszára Páduai Szent Antal legendájának egyes jeleneteit megfesse. 1771-ben helyezték el Szent Antal deméndi kőből faragott, nagyméretű szobrát a főhomlokzatra. Batthyány Ignác püspök 1773. április 18-án szentelte fel a templomot. Az épületet az 1827-es nagy tűzvész súlyosan megrongálta.
Az egri minorita templom a magyarországi barokk egyházi építészet egyik legkiemelkedőbb értékű alkotása. A legújabb kutatások során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy Kilian Ignaz Dientzenhofertől, a kor egyik legkiválóbb mesterétől származnak a templom tervei, mely a bécsi piaristák Maria Treu-templomával, valamint a prágai Szent Katalin-templommal árul el szoros stílusrokonságot. Számos értékéből emeljünk ki kettőt: figyeljük meg a templombelső pillérkötegeibe mélyesztett, mégis szabadon álló oszlopokat, valamint a főhomlokzat hullámzó síkját.
