Árpádházi Szent Erzsébet templom
Frissítve ill. megerősítve: 2006.04.03.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Már a tatárjárás elõtt, 1239-ben létezik (Schematismus 1882, 21).
1293-ban Ebud néven írják (Györffy II, 141).
XII. századi szász telepítés. Ekkor már volt templomuk. Ennek alapjaira építették 1866-ban a mai lutheránus templomot (Komm mit 1972, 352). Mivel a régi templom kicsinek bizonyult, már a tatárjárás elõtt elkezdik egy nagyobb templom építését (Muzsnai 8).
Legrégibb, ismert papja Péter, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben 1 ferto ezüstöt, majd 7 fertot, 1334-ben pedig 9 garast és 6 dénárt fizet. Ugyanezen évben 1 fertot és 1 kutint, 1335-ben 7 lotót fizet finom ezüstben (Györffy II, 142).
A reformációkor a nagy templom a lutheránusoké, a kis templom a reformátusoké lesz. 1704-ben megegyeznek, hogy a többségre jutott reformátusoké legyen a nagytemplom (Muzsnai 54).
A katolikus egyház újjászervezésére 1727-tõl nyílik lehetõség, amikor minoriták szervezik a plébániát, és 1747-ben kolostortemplomot építenek. Épületeiket 1849-ben felgyújtják, és a páter is csak sebesülten tud elmenekülni (Schematismus 1882, 22).
Katolikus iskola volt 1727-tõl, amelyet 1948-ban államosítanak.
Torockószentgyörgy papja, Márton 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint kétszer is 41 dénárt fizet (Beke 184, De Sancto Georgio).
A templom régebbi, mert mind a vasbányászok, mind a székelyek már az elõzõ században itt laknak.
A reformáció után csak 1727-ben indul újra, amikor Torockai Antal katolikus lesz, és unokája ferenceseket telepít ide, és kolostort építtet (Schematismus 1882, 173).
