Keresztelő Szent János templom
Ezért lehetséges, hogy különleges miserend van életben.
Frissítve ill. megerősítve: 2006.04.04.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Története:
1247-ben Harszoc (Hatzsoc) néven írják (Györffy III, 293), 1276-ban pedig Hatzak a neve (id. 293).
Egyházáról 1300-ban van adat: �de Hunyad et de Hatzak ecclesiis� (id.).
1332-ben Péter a plébános, aki a pápai tizedjegyzék szerint 40, majd 48 dénárt fizet. 1333-ban Miklós pap 55 dénárt, János pap pedig 8 pensa dénárt, 21 dénárt és 80 mintan dénárt fizet (Györffy II, 294).
Ferencesekről 1312-ből, 1366-ból, 1429-ből és 1433-ból van adat (György, Ferencrendiek 66, 232).
1479-ben törökök pusztítják el. Ezután nincs adat róluk (György 73).
A reformációkor a hívek a templommal együtt reformátusok lesznek.
1694-ben a maradék katolikusok Eszterházi Pál herceg özvegyétől templom, plébánia és iskola céljaira birtokot kapnak adományba, amelyet több jótevő kiegészít (Schematismus 1882, 91; Budai 52). Ettől kezdve plébánia.
Előbb fakápolna épül, majd 1744-55-ben a ma is álló templom.
1768-tól ferencesek is letelepednek. Először sövénykápolnát, majd 1820-ban kőtemplomot építenek. Nem sokáig állott fenn (György 235).
Iskolát is tartottak fenn 1694-től. Kezdetben külön fiúiskola volt, majd 1704-től egyesítették a nővérek vezetésével. 1948-ban államosították.
