Keresztelő Szent János templom
Frissítve ill. megerősítve: 2006.04.04.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor is, ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A keresőfelület is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Története:
1247-ben Harszoc (Hatzsoc) néven írják (Györffy III, 293), 1276-ban pedig Hatzak a neve (id. 293).
Egyházáról 1300-ban van adat: �de Hunyad et de Hatzak ecclesiis� (id.).
1332-ben Péter a plébános, aki a pápai tizedjegyzék szerint 40, majd 48 dénárt fizet. 1333-ban Miklós pap 55 dénárt, János pap pedig 8 pensa dénárt, 21 dénárt és 80 mintan dénárt fizet (Györffy II, 294).
Ferencesekről 1312-ből, 1366-ból, 1429-ből és 1433-ból van adat (György, Ferencrendiek 66, 232).
1479-ben törökök pusztítják el. Ezután nincs adat róluk (György 73).
A reformációkor a hívek a templommal együtt reformátusok lesznek.
1694-ben a maradék katolikusok Eszterházi Pál herceg özvegyétől templom, plébánia és iskola céljaira birtokot kapnak adományba, amelyet több jótevő kiegészít (Schematismus 1882, 91; Budai 52). Ettől kezdve plébánia.
Előbb fakápolna épül, majd 1744-55-ben a ma is álló templom.
1768-tól ferencesek is letelepednek. Először sövénykápolnát, majd 1820-ban kőtemplomot építenek. Nem sokáig állott fenn (György 235).
Iskolát is tartottak fenn 1694-től. Kezdetben külön fiúiskola volt, majd 1704-től egyesítették a nővérek vezetésével. 1948-ban államosították.
