Története:
1192-ben Cibinium-nak írják. 1223-ban villa Hermani, 1401-ben pedig Hermanstadt (Suciu). A város alapítása 1150-ben II. Géza telepítésével indul be.
Az elsõ plébániatemplom a XII. század második felétõl épül a mai lutheránus nagytemplom helyén (Szönyi 196). Helyére épül a mai monumentális lutheránus templom. A XIV. század közepére készül el. Szûz Mária tiszteletére volt szentelve.
1309-bõl plébánosa is ismeretes: György (Urkundenbuch IV, 242).
1282-tõl domonkosokról van adat (Urkundenbuch 212, 217). Kolostoruk a város falain kívül állott már a tatárjárás elõtt. Tatárok, majd törökök pusztítják. Hosszas kérelmezés után kapnak engedélyt, hogy a város falain belül építhessék fel kolostorukat és templomukat 1474-ben. A lerombolt külvárosi kolostorból származik az állomástéren álló kápolnában õrzött hatalmas feszület. Petrus Lantregen alkotása 1417-bõl, amint a felirata tanúsítja: Hoc opus fecit petr latregen von oestreich. Anno domi milesimo CCCCXVII (Roth 123).
1189 elõtt alapítja III. Béla a szebeni Szent László prépostságot, amelyhez 60 plébánia tartozott. 1424-ben Zsigmond király megszünteti. A nagytemplomtól keletre állott templomuk.
Ferenceseknek is volt kolostoruk 1260-tól, Cememum Tementi néven (György 60). Templomukat Szent Erzsébet tiszteletére szentelték. 1868-ban bontották le.
A domonkos apácák és a ferences nõvérek is rendelkeztek kolostorral.
1458-ból leprások templomáról van adat: ecclesia leprosorum extra civitatem Cibiniensem (Urkundenbuch VI, 32-33).
1382-ben temetõi kápolna is létezik Szt. Jakab tiszteletére (Schematismus 1882, 48).
A reformációkor minden átmegy a lutheránusok kezére.
A katolikus élet 1687-tõl indul újra, amikor tábori lelkészek magánházakban kezdenek misézni. 1691-tõl jezsuiták is vannak, de nincs templomuk. 1738-tól a domonkos kolostort és templomot az Orsolya nõvérek kapják meg.
1716-ban a domonkos apácák kolostorát a ferencesek kapják meg.
1728-33-ban a jezsuiták építik a mai plébániatemplomot a fõtéren. A templom fõoltárképe 1777-ben készült Anton Steiwald osztrák festõ mûveként.
Az Orsolya nõvérek iskolát tartanak fenn 1733-tól. Az 1864-ben letelepedett ferences nõvérek (Mallersdorfból) egész iskolatelepet létesítenek: óvodák, 3 elemit, gimnáziumot, kereskedelmi iskolát. 1948-ban mindegyik iskolát államosítják.
Nagyszebenben született Oláh Miklós esztergomi érsek (+1568) és dr. Macalik Gyõzõ c. püspök (1890-1953). Börtönben halt vértanúhalált.
Nagydisznód: 1204-ben Ruetel néven írják. 1323-ban Gyznoio (Suciu). 1333-ban János pap a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 99 régi banálist fizet (Beke 205). Templomát Szent Walburga tiszteletére szentelték (Urkundenbuch IV, 400). A reformáció óta lutheránusok.
Feleken 1384-ban plébániatemplom van (Urkundenbuch I, 594). A templom XIII. századi.
Nagytalmácsnak 1332-ben plébániatemploma és ferences kolostora van.