Története:
1267-ben Mediesy néven írják (Suciu).
Plébániájának építését 1146-ra teszik (Schematismus 1882, 79).
1258 körül bencés templom építésérõl van adat (Szeghalmi, in EME évkönyve 155, Oprescu 83). 1282-ben Ádám a plébános (Beke 149). A bencés templom utóda a Szent Margit tiszteletére 1447-ben épült nagytemplom.
1410-ben ferencesek építenek templomot és kolostort. Közelében állott a Szent Erzsébet kápolna, mely szintén a ferencesekhez tartozott.
A reformációkor az egész város lutheránus lett a templomokkal együtt (Schematismus 1882, 79).
A XVIII. század elején a katolikusok a maguk számára is templomot követelnek. A raktárnak használt volt ferences templomot és kolostort kapják meg 1721-ben gr. Virmonti Hugó közreműködésével. Ugyanekkor plébániát szerveznek a ferencesek visszatelepülésével.
1998-ban, Harai Pál idejében Szent István tiszteletére épül templom a külváros tömbháznegyedében. Mellette Kolping központ.
1951-ben elhurcolják a ferenceseket. Egyházmegyei papok látják el a plébániát 1967-ig, 1985-től újra, közben (1967-85) vegyesen.
A ferencesek Medgyesen elemi iskolát is vezettek. Az elemi iskola 1722-től működik, majd 1948-ban államosítják.
A piaristák is működtek itt 1741-89 között. Gimnáziumot tartottak fenn. Ebben a gimnáziumban tanított Dugonics András (1740-1818), az első magyar regény írója (Magyar Irodalmi Lexikon I, 269).
Somogyomban is volt a középkorban katolikus plébánia. A település 1317-ben Sumugum néven szerepel (Györffy III, 559).
A szászok kivándorlása után a templom romos állapotba került.
A katolikusok Gál János házi kápolnájában kapnak szentmisét. 1791-től helyi lelkész útján. 1822-ben építenek templomot Szent László tiszteletére.