Szent József templom
Az adatok több mint 5 éve nem lettek frissítve – szinte biztosan megbízhatatlanok. Kérjük, segíts a közösségnek!
- Naptár szerkesztése: a miserendnél a naptár elemekre kattintva módosíthatod az egyes alkalmakat, majd egybe beküldheted a javaslatodat.
- Észrevétel küldése: ha nem tudod szerkeszteni, de tudod mi változott, küldj be észrevételt.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Története:
A vár alapítását 1198-ra teszik (Kővári 116, Schematismus 1882, 81/1). 1280-ban de Castro Sex-nek írják. 1298-ban Schespurch, 1300-ban Segusvár a neve (Suciu).
A plébánia alapítása kb. 1143-ban történt (Schematismus 1913).
A város első temploma a hegyen épült, amelynek javára már 1298-ban búcsút engedélyez a pápa (Beke 149, Urkundenbuch III, 281). Ebből a templomból származik a hegyi templom alatti kripta (Komm mit 1985, 61). Ennek a templomnak helyére építik a XIV. század elején a hegyi templomot Szent Miklós tiszteletére (Urkundenbuch V 12, 140).
A domonkosok kolostortemploma 1298-ban már áll (Urkundenbuch I, 210). Utóda 1492-ben épül a régi helyén.
A domonkos apácáknak is volt kolostortemplomuk. A templom mellől a kolostort a XIX. században lebontják.
A reformációkor a lakosság református lesz.
A katolikus élet a XVII. században indul újra. 1723-ban megkapják a domonkosok kis templomát a ferencesek gondozásában. Mivel kicsiny és elhanyagolt volt (raktárnak használták), 1896-ben Weiss József plébános vezetésével újat építenek. 1887-tõl ugyanis egyházmegyei papok a plébánosok.
Segesváron született Apor Vilmos vértanú püspök, akit 1997-ben avattak boldoggá. 1945. IV. 2-án orosz golyó ölte meg, amikor a püspökvár óvóhelyére menekült nőket védelmébe vette.
Itt született Polnár Gábor O. P. boszniai püspök 1493-ban.
A XVIII. századtól van katolikus iskola. 1948-ban államosítják.
Fehéregyházán 1315-től van plébániatemplom, amelyről ekkor feltűnő neve is tanúskodik (Suciu). Mai temploma 200 évvel későbbi, gótikus alkotás (Ref. Szemle 1963, 47).
1444 elõtt ferences kolostor is létezik (György 67). A reformáció után romhalmazzá válik. Az 1960-as években Pál Elek nyugalmazott plébános létesít kápolnát.
Héjjasfalván 1998 óta imaház van.
Almakerék 1289-ben Alma néven szerepel (Beke 10, Urkundenbuch I, 10). Ebbõl az évből plébánosa is ismeretes (Henrik, Urkundenbuch I, 431). Mai templomát az Apafiak építik a XIII. században. Koragótikus korban újítják gazdag falfestményekkel. Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. Középkori katolikus lakói a reformációkor lutheránusok lesznek.
A megmaradt katolikusokat a XVIII. század elejétől segesvári ferencesek gondozzák szükségkápolnában. 1809-ben plébániát szerveznek, és 1865-ben Haller János özvegye támogatásával templomot építenek Nagyboldogasszony tiszteletére (Schematismus 1882, 76). Most filia Segesvár gondozásában.
Sárpatakról 1231-től van adat (Suciu). Középkori templomát az unitáriusok foglalják el. 1777-tõl segesvári ferencesek gondozzák a megmaradt katolikusokat Sándor Mihály lakásában. 1779-ben visszakapják a templomot, és plébániát szerveznek. 1800-ban új templomot építenek. E templom helyett 1905-ben újat kellett építeni (Schematismus 1882, 80). A II. világháború után Segesvár látja el.
Székelyhidegkút újabban került Segesvár gondozásába. Kápolnája 1820-ban épült.
