A település középkori temploma a község Sztara Gyegyina nevû részén állt, de a temetõben egy másik templom is volt. A mai kegyhelyet 1711-ben építették, s falaihoz felhasználták a középkori templom kõanyagát. A háromhajós, megközelítõen keletelt templom barokk jellegû, a fõhomlokzatból elõreugró tornyát lizénák, öv- és órapárkány díszíti, volutás oromfalak csatlakoznak hozzá. A torony alatti bejárat félköríves, ablakai hajlított ívûek, a legfelsõ szinten lévõk bábos kõkorláttal vannak ellátva. Barokk hagymasisak fedi. A templomfalak mindenhol lizénákkal tagoltak, mindkét oldalhajó bejárata elõtt pillérekre támaszkodó, kis elõcsarnok áll. Az épületen magas lábazat fut körül, melynek anyag és falazásmódja eltérõ, jól szemléltetve az egyes építési szakaszokat. Szentélye egyenes záródású, mindkét oldalán sekrestyével. A fõ- és oldalhajók háromszakaszosak, a teljes belsõ teret csehsüvegboltozat fedi. Az oldalhajókat a pillérközök áttörésével kapcsolták a fõhajóhoz.

A faragványok - melyek feltehetõen a községben állt két középkori templom egyikébõl származnak - a római katolikus templom 1935. évi bõvítésekor, a fõhajó oldalfalának bontásakor kerültek elõ. Ma mindhárom faragvány a római katolikus plébánia udvarán helyezkedik el. A legjellemzõbb darab egy csúcsíves ablak mérmû részlete, mely az ablak csúcsából származik. Háromkaréjos áttöréssel van kiképezve, melyet 42 centiméter átmérõjû kör foglal magába.

Egyértelmûen meghatározható az ablakszárkõ, melyen jól felismerhetõ az ablakrézsû. A bordarész a külsõ és belsõ oldalon homorú kiképzésû. Az egykori falsíkra merõleges mérete 78 centiméter.

A harmadik faragvány egymásra merõleges, gazdagon tagozott részleteket mutat. Ajtókeret, lábazat, vagy párkány tagja lehetett.