1251-ben Castrum Zenth Lelekh néven szerepel (SZOKL I, 8). Királyi vár volt, mely már a tatárjárás elõtt állott. IV. Béla ugyanis újjáépítését rendeli el 1251-ben, mivel a tatárok feldúlták: „Castrum nostrum Regale Zenth Lélek in confinis terrae Siculorum partium nostrarum Ultrasylvanorum positum.”
Bizonyosra vehetõ, hogy a várhoz falu tartozott templommal. Templomról 1332-bõl van adat, amikor papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 19 régi banálist fizet, 1334-ben pedig 9 régi banálist (Beke 126).
1401-bõl származó adat újabb templomépítésrõl ír Apor Kata, Alexandru cel Bun felesége támogatásásval. Erre utalna a moldovai címerhez hasonlító ökörfej is, de ezt sokan vitatják. A templom déli falának felirata is megerõsíti építésének dátumát: „Erectum 140…” (Schematismus 1882, 75; Az Oltár II, 160). 1733-ban újítják.
A román stílushoz gótikus, majd reneszánsz-kori újítások kapcsolódtak. A torony késõbbi (XVIII. sz.). Kálnoki István építteti.
Balázs György plébános kereszthajóval bõvíti 1985-ben.
Innen származó, XVI. századi miseruhát õriznek a Sepsiszentgyörgyi Múzeumban (Balogh J., 342).
A vár 1584-ben már rom (SZOKL IV, 92). Ennek helyén épül, a Perkõ hegyen a Szent Antal-kápolna Mikes Antal által. Rommá válik. A ma is álló kápolnát 1736-ban építtette a Kálnoki család Szent István tiszteletére. Felirata szerint régebbi: „Non est mortale quod opt. Anno Domini 1686. Die 23 Mart.” (Az Oltár II, 159).
A katolikus iskolát a XIX. század végén átadják az államnak. 1919-tõl újra katolikus iskola van 1948-ig.