1332-ben plébániatemploma van, melynek papja Fábián, aki a pápai tizedjegyzlék szerint 10 régi banálist fizet de Sncto Georgio, 1334-ben 10 dénárt, 1335-ben 10 verőczei banálist és 11 sasost (Bke 169).
Bizonyosra tehető, hogy az előző században (XIII.) megvolt. Az sincs kizárva, hogy már a XII. században léztezett, mert a Szent György-templomok a legrégebbiek. Erre utalnak román kori jellegzetességei is. A torony újabb (1823). Először külön harangláb létezett.
A reformációkor a reformátusoké lesz. 1720-ban a romos templomot Apor István közreműködésével Petki Dávid visszaveszi a katolikus egyház birtokába. Ekkor kevés református marad. Petki idejében telepednek be a cigányok.
A visszavett templomot az udvarban lakó ferences gondozza, majd a marosvásárhelyi ferencesek, mint plébániát vezetik.
1930-tól Kiss Márton OFM. új plébániai lakot épít, és ferences zárdaként mint házfőnök vezeti 1936-tól.
1953-tól világi pap a plébános (Pál Dénes). 1971-től újra a ferenceseké. 1984-től ismét egyházmegyés pap a plébános.
1867-től van katolikus iskola. 1901-től a plébániához épített teremben működik. 1948-ban államosítják.