Minden pénteken:
Az esti szentmise keretében Bibliaóra.

Minden hónap első péntekén és első vasárnapján:
16 óra: magán szentségimádás
17 óra: vezetett szentségimádás
Minden hónap első szombatján:
17 óra: a Skapuláré-csoport szentségimádása
Minden hónap harmadik péntekén:
21 óra: szentségimádás a fiatalokkal a fiatalokért
22 óra: szentmise, majd ezt követően hajnali 5 óráig ima a kápolnában

1323-ban Novum Forum Siculorum-nak írják (Századok 1893/5). A pápai tizedjegyzékben is ez a neve, amikor a plébános Romanus egyben alesperes is. Õ 1332-ben 40 dénárt fizet, 1333-ban 1 finom ezüst fertot, 1334-ben 3 finom ezüst kuntint, 1335-ben 3 loto ezüstöt (Beke 167). Ugyancsak az õ idejében Szent Miklós tiszteletére szentelt templom volt, amely feltehetõen a XII. századból származott.
A reformáció után elpusztul a templom, mert csak a vártemplomot használják. Köveit felhasználják a vár építésénél, és késõbb 1728-tól az új plébániatemplom építésénél is (Mikó, Erd-Tört. Adatok I., 76; Historia Domus Missionis 167).
A középkorban volt még ferences apácák klastroma (SZOKL VIII., 203), Szentlélek Ispotály Kozma és Damján tiszteletére (SZOKL III., 178. 300), és Szent Erzsébet-kápolna (Kemény- Gyimesi, 70).
A reformációkor a katolikus egyház megszûnik. Csak néhány katolikus marad, vallásgyakorlatuk tilalmával. 1687-ben, pl. Baranyai Györgyöt a tanács és ecclesia meginti, hogy házában misét tartatott a páterekkel (Orbán IV, 150).
A katolikus élet 1702-ben indul, amikor a jezsuiták telepednek le. Elõbb magánházban miséznek. 1704-05-ben egy kápolnát építenek. Ebben teszi le fejedelmi esküjét II. Rákóczi Ferenc 1707. IV. 5-7-én.
1728-tól építik a mai plébániatemplomot. 1750-ben szenteli fel Sztoyka Antal Zsigmond püspök. Teljes befejezése 1768-ban történik.
A fõoltárkép Untersberger Michelangelo mûve, aki Apelles Viennensis néven szerepel. A többi oltárkép szerzõje ismeretlen. A fõoltár Schuchbancher Antal és Nachtigal János mûve a Haller János és Dániel Zsófia adományából. Ugyanezek a mûvészek építik a szószéket Bethlen Miklós adományából. 1896-ban készülnek a színes üvegablakok. A mennyezet festményeit Szirmai Antal festi 1900-ban.
Általános belsõ felújítás volt 1930-33-ban, külsõ felújítás 1960-ban, bádogtetõ leváltása hódfarkú cseréppel 1963-ban.
Teljes javítás 1998-99-ben. Többemeletes ifjúsági ház épül a plébánia udvarán Csató Béla idejében.
Az 1719-es évi pestis után a Maros felé vezetõ utcában (Kossuth u.) építettek egy 4 pilléren álló nyitott kápolnát Nepomuki Szent János tiszteletére. 1940 után bontották le.
1973-ban épült egy egyemeletes épület a plébánia keleti részéhez (kántori lakás, két üzlethelyiség, egy garázs és egy garzon). 1983-ban a templom keleti végéhez építenek egy emeletes épületet két nagy teremmel (hitoktatás, tanterem) és két garázzsal. Erre 1998-ban ráépítenek még egy emeletet.
A jezsuiták mûködésük kezdetétõl (1702) iskolát tartanak fenn: elemit és középiskolát. Feloszlatásuk után a Státus tartja fenn a fõgimnáziumot, s Lábasház helyett új, modern épületet építenek és internátust emelnek.
Elemi iskolát továbbra is a plébánia tart fenn a ferencesek vezetésével a kolostorban (1820-tól), majd egy megvásárolt épületben az Iskola utcával szemben. 1755-tõl leányiskola.
1892-tõl a plébánia iskolát épít a Mallersdorfi nõvérek részére, akik leányelemit és leány polgári iskolát tartanak fenn.
A város krónikaírója Borsos Sebestyén (1520-1584). Krónikáját folytatja unokája, Nagy Szabó Ferenc (1581-1658), akinek 1623-ban épült lakása a mai plébánia.
Kiváló plébános volt Veszely Károly (1860-1867), aki több egyháztörténeti munka szerzõje. Kovács Ferenccel és Imets F. Jákóval könyvet adtak ki a moldvai csángóknál tett utazásukról.