Szent Imre herceg (ferences) templom
Frissítve ill. megerősítve: 2025.06.21.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor is, ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A keresőfelület is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
1260-ban a ferencesek erdélyi kolostorainak felsorolásában szerepel: „Clivum Fori in metis Tartariae. Mivel Marosvásárhely Forum Novum, Forum Siculorum néven jelenik meg, az 1260-as évi adatot ezzel azonosítják (György 20). Eszerint a tatárjárás után ferencesek telepednek le Marosvásárhelyre.
Hagyomány van arról, hogy a tatárjárás elõtt domonkosok voltak, s az õ helyüket foglalták el a ferencesek, az õ templomukat ill. kolostorukat újították meg (György 263). Jelenlétükrõl 1316-ból van okleveles adat (Karácsonyi J., 263).
A domonkosok temploma helyén építik 1400-tól a mai vártemplomot. 1446-tól az obszerváns ferenceseké a templom és kolostor.
A templom mûvészi értéke volt a „Nyárádremetei feszület” néven ismert kereszt a XV. századból (Kelemen, I, 171).
A reformációtól a reformátusoké a templom. A szerzeteseket elűzik.
A ferencesek 1745-ben jönnek vissza újra, és építik a Fõtéren templomukat és kolostorukat 1746-49 között.
Az 1960-as évek végén a város Nemzeti Színház építését tervezi. E terv szerint a Fõtér felé teret nyitnak a színház számára a templom és kolostor lebontásával. Kényszerhelyzet következtében megegyezés jön létre a püspökség és az állam között, hogy a lebontott épületek helyett plébániai lakot, kántori lakot és templomot építenek, valamint új plébánia létesítését engedélyezik. Így született meg a város második plébániája 1972-re, az akkor Ady-negyednek nevezett városrészben.
A régi kolostorban fiú elemi iskolát tartottak fenn.
