1260-ban a ferencesek erdélyi kolostorainak felsorolásában szerepel: „Clivum Fori in metis Tartariae. Mivel Marosvásárhely Forum Novum, Forum Siculorum néven jelenik meg, az 1260-as évi adatot ezzel azonosítják (György 20). Eszerint a tatárjárás után ferencesek telepednek le Marosvásárhelyre.
Hagyomány van arról, hogy a tatárjárás elõtt domonkosok voltak, s az õ helyüket foglalták el a ferencesek, az õ templomukat ill. kolostorukat újították meg (György 263). Jelenlétükrõl 1316-ból van okleveles adat (Karácsonyi J., 263).
A domonkosok temploma helyén építik 1400-tól a mai vártemplomot. 1446-tól az obszerváns ferenceseké a templom és kolostor.
A templom mûvészi értéke volt a „Nyárádremetei feszület” néven ismert kereszt a XV. századból (Kelemen, I, 171).
A reformációtól a reformátusoké a templom. A szerzeteseket elűzik.
A ferencesek 1745-ben jönnek vissza újra, és építik a Fõtéren templomukat és kolostorukat 1746-49 között.
Az 1960-as évek végén a város Nemzeti Színház építését tervezi. E terv szerint a Fõtér felé teret nyitnak a színház számára a templom és kolostor lebontásával. Kényszerhelyzet következtében megegyezés jön létre a püspökség és az állam között, hogy a lebontott épületek helyett plébániai lakot, kántori lakot és templomot építenek, valamint új plébánia létesítését engedélyezik. Így született meg a város második plébániája 1972-re, az akkor Ady-negyednek nevezett városrészben.
A régi kolostorban fiú elemi iskolát tartottak fenn.