Története:
Oklevelekben csak 1567-ben jelentkezik Zent Damokos néven (SZOKL II., 221). A falu sokkal régebbi, és Szent Domokosról nevezett templomáról megmaradt román kori faragott kövek tanúskodnak: ajtókeretek, kő keresztelőkút, kő szenteltvíztartó (Köpeczi-S. J.; Entz G., in Erd. Múzeum 1943, 218). A templom második, gótikus korszakából szárnyasoltár töredéke és egy cseh mester alkotása a Szentháromságról maradt fenn (a Csikszeredai Múzeumban őrzik).
A pápai tizedjegyzékben szerepel egy Torku (Torkov) nevű plébánia, melynek papja, Miklós 1333-ban 2 garast, 1334-ben 6 régi banálist fizet (Beke 180). Mivel Szentdomokos a Tarkő havas alatt fekszik, nem lehetetlen, hogy Tarkő az elődje volt.
A reformáció után kétszer is (1695 előtt és 1725-ben) közös papja van Csíkszenttamással (Schematismus 1882, 72).
1795-1802-ben építik a mai barokk templomot, három új haranggal (1802, 1804 Brassóból, 1805 Szentgyörgyről). Az 1980-as években Passau-ból szerzik meg az 1150 kg-os Szent Katalin-harngot.
Bálint Lajos érsek úr plébánossága alatt 1972-ben általános restaurálás volt, amikor a régi szobrokat visszahelyezték az oltárokra. Madonna szobra az 1500-as évek eljéről való (Balogh J.).
1992-95-ben építik az Árpádházi Szent Margit rendházat a Tisztítóhelyen Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek részére.
Csíkszentdomokos templomában keresztelték Márton Áron erdélyi püspököt (1896. VIII. 28-án született).
1500-tól létezett katolikus iskola. 1948-ban államosítják.
1699. XI. 1-én a közeli Pásztorbükk nevű erdőben ölték meg Báthori Endre bíborost, Erdély fejedelmét. Helyét kereszt jelöli.
1944. X. 8-án 11 személyt végeztek ki a Maniu-gárdisták.