Története:
Neve először 1494-ben tűnik fel az oklevelekben (SZOKL I., 344) mint Lázár Miklós előneve. 1566-ban Zarhegij (Suciu).
A pápai tizedjegyzékben három gyergyói egyházközség szerepel. Ezek egyike Szárhegy lehet (Lásd: Gyergyóalfalunál).
A helyi hagyomány 1235-ös dátumot őriz a templom keletkezésének idejéről. Ezt megerősíti Van Gondys, utrechti egyetemi tanár, aki szerint a templom XIII. századi. Keresztelőmedencéje ebből a korból való. 1400-ban gótikus építés tröténik, amiről kőbe vésett dátum tanúskodik. 1488-as dátum toronyépítésről, és az 1494-es évi búcsúengedmény további építkezésről vall.
1658-ban és 1661-ben tatárok pusztítják (Schematismus 1882, 84). 1729-ben a hajót lebontják, és 1730-ban, bővítve építenek újat, magasítva a tornyot is (Schematismus 1882, 84).
A jelenlegi papilakot Szabó Lajos plébános építteti 1865-ben. Both ferenc plébános 1865-től három katolikus iskolát építtet.
A Szármány-hegyen XV. századi gótikus kápolna áll. Nagybaczoni Baló család építteti Urunk Színeváltozása tiszteletére (Schematismus 1882, 84).
1448-tól van katolikus iskola. 1948-ban államosítják.
Güdücön görög-katolikus templom volt 1930-tól. A hívek mind római katolikusok lettek a templommal együtt, Majláth püspök idejében. Mellette református fakápolnát is kezdenek építeni, de befejezésére nem kerül sor, és 1930 után nem is volt szükség rá.
Sarlós Boldogasszonykor van a búcsúja.
A reformációkor kis időre Lázár András 1590-ben preédikátort hoz ide, de hamarosan visszaállítja a katolikus hitet.