Hétköznap:
06.45 Szent Liturgia utána I. vagy III. Imaóra
17.30 Szent Liturgia, utána Vecsernye
Szombat:
06.45 Szent Liturgia
17.30 Szent Liturgia, utána Vecsernye
Vasárnap:
06.30 Szent Liturgia
07.15 Utrenye
08.30 Szent Liturgia
10.00 Szent Liturgia
12.00 Szent Liturgia
17.30 Szent Liturgia
18.30 Vecsernye
Ünnepnap:
06.30 Szent Liturgia
07.15 Utrenye
08.30 Szent Liturgia
10.00 Szent Liturgia
12.00 Szent Liturgia
17.30 Szent Liturgia
18.30 Vecsernye
Májusban, és Októberben Paraklisz imádság van, 16:45-től.

A templom 1895 és 1897 között épült, 2015. március 20-án, a nyíregyházi görögkatolikus püspökség megalapítása által vált székesegyházzá.

A Nyíregyháza táján élő bizánci szertartásúakról már a honfoglalás korából található bizonyíték. Az ősi Nyíregyházán már a honfoglalás előtt volt keleti szertartású templom. A keleti szertartásúak temploma a hitújítás korában a reformátusok tulajdonába ment át. Geduly Henrik 1896-ban így ír a Nyíregyháza az ezredik évben című művében: „Midőn az ősi nyíri templom a református egyház birtokába ment át, s a görögkatolikus parochia minden épületétől megfosztatott, a Károlyi grófok nyújtottak segélyt, s az általuk adományozott, s mostan is a görögkatolikus egyház tulajdonában lévő telken épült fel 1662-ben a második, fából épült templom. Az új építkezés alkalmából talált két pénzdarab tanúsága szerint 1720-ban épült fel az első kőtemplom, és ennek lebontása után a millennáris év folyamán épült fel a díszes kettős tornyú új templom, melynek építési költségei 37 000, belső berendezése 10 000 forintig terhelte meg az egyházat, s mely a folyó millennáris év augusztus vagy szeptember havában kezdi el szolgálni magasztos rendeltetését”. Az első kőtemplom építésekor még nem futotta pénz a torony felépítésére, erre 1882-ben került sor, és akkor „húzták fel oda az új, csinos, kellemes hangú harangokat”.

Az 1880-as évek második felére nagyobb templomra vágytak a hívek (kb. 2540 lélek), hiszen ez a templom kicsi volt számukra és elég rossz állapotban is volt. Ezt a törekvést a helyi újság is támogatta mivel a régi „már nem olyan, ami a város előrehaladó csinosodásának megfelelő”. Általános mozgalommá vált a gyűjtés az új templom építésére (a munkácsi püspökség adománya, a Vallási és Közoktatási Minisztériumtól segély, Kótaj adománya stb.). Rövidesen gondolni lehetett ennek felépítésére is. Az új templom tervezésével Vojtovits Bertalant bízták meg. 1895-ben letették az alapkövet. Az építéssel Vojtovits Bertalant és Barczó Mihályt bízták meg. 1896 nyarára az építkezés a toronykeresztek felrakásáig jutott el. Már ekkor felmerült a gondolat, hogy ez „talán még arra a sorsra is vár, hogy a vajúdásban lévő magyar püspökségnek egykor székesegyháza legyen. Áldja Isten!”

A berendezés és a csinosítás 1897 nyarára készülhetett el Sesztay Pál főgondnok irányítása alatt. 1897. október elejére minden elkészült, október 9-én megérkezett a népszerű munkácsi püspök, Firczák Gyula is, akit a megye és a város vezetői, intézmények élenjáró tisztviselői fogadtak. A felszentelési szertartást a püspök 20 pappal végezte, ezen és az azt követő fogadáson a többi felekezet lelkészei is részt vettek, üdvözölték a püspököt, és Isten áldását kérték az új egyházi épületre.

A templomot 1945-ben bombatalálat érte. A háborús sérülések helyreállítására támogatást kértek a Magyar Állami és Közoktatási Minisztériumtól és az Újjáépítési Minisztériumtól. Ez utóbbi 2000 Ft újjáépítési segélyt utalványozott át. A templom tatarozása a következő évben elkészült, ekkor építették fel a szentély körül sekrestyét is. A tatarozás költségeihez az egyházközség családjai adományaikkal, a város 5000 Ft segéllyel járult hozzá.

Az első kőtemplomunk harangjait az első világháború során rekvirálták és háborús célokra használták fel. A második kőtemplom harangjairól egy 1965-ből származó irat tudósít: „A nyíregyházi görög katolikus egyházközségnek két harangja van, melyek a templomunk tornyában vannak felállítva. Mindkettő a nyíregyházi hívek közadakozásából, az Ecclesia harangművek által készült Budapesten 1925-ben. A nagyobbik harang felirata: Oltalmad alá sietünk, Istenszülő Szűz. A kisebbik felirata: Szent Miklós, védelmezz minket. ” Ezek a harangok 960 ill. 280 kg-osak.