Frissítve ill. megerősítve: 2024.01.03.
Kapcsolódó információk
Közösségek a helyszínen
Bemutatkozás
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom története:
A templom alapjai részben római kori épületmaradványokon nyugszanak. A mai Március 15. téren állt a Contra Aquincum katonai erőd, amelynek a parancsnoki szobája a mai templom alatt húzódott. A 2014-2016. között lebonyolított régészeti kutatások folyamán előkerült egy többhelyiséges, téglapadlóval burkolt, részben fűthető kőépület maradványa, amely a IV. század közepéig az erőd parancsnokának a szobája volt. A szoba közepén található árok a padlófűtést szolgálta.
A XI-XII. században a római erőd köveinek felhasználásával épült fel az a román stílusú templom, melynek alapfalait még ma is láthatjuk az altemplomban. A templomot a XII. században átalakították. Az ekkor épített templom fala a déli toronyban található fal (a lift mellett), mely Budapest legnagyobb épségben maradt románkori fala.
A XIV. században alakították ki a szentély-körüljáró folyosót. Ennek közepén, a templom főtengelyében található fülkében látható a Trónoló Madonna freskó. A XIV. század elejére datált freskót a 2010-es restaurálási munkálatok folyamán fedezték fel. A fülke oldalfalán püspökszent (valószínűleg Szent Gellért püspök) ábrázolása látható. A szentély-körüljáró gótikus ülőfülkéi a XV. században freskódíszítést kaptak. Ekkor építették át a templomot gótikus stílusban. Az ülőfülkék eredeti kőelemein helyenként látszanak a középkori festés maradványai, melyek Krisztus szenvedéstörténetét örökítették meg.
A templomban három magyar szent az ereklyéje található meg. A Pest város által 1507-ben adományozott pasztoforium (szentségház) a hazai reneszánsz művészet kiemelkedő emléke, amely Szent László ereklyéjét őrzi. 1873-ban az alján található címerábrázolás szolgált mintául Budapest egyesített címeréhez.
A főhajó másik oldalán helyezkedik el a pasztofórium párja, amit Nagyrévy András címzetes püspök adományozott a templom számára. Ebben található Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje. Az ereklye különös értékkel bír, hiszen 1211-ben az akkor 4 éves Erzsébet eljegyzését thüringiai Hermann őrgróffal ebben a templomban tartották.
A harmadik ereklye a szembemiséző oltár belsejében látható. Szent Gellért püspök testét a legenda szerint 1046-ban vértanúhalála után a pesti templomba, a mai templomunk elődjébe temették. Ereklyéi 2002-ben, több mint 950 év után visszatértek hajdani őrzési helyükre az itáliai Muránóból.
Pest elfoglalásakor az oszmánok szokása szerint a város főtemplomában már az első pénteken dicsőítő imádságnak kellet elhangzania. A pesti templom törökök általi átalakításának ma is látható részlete a szentély déli falán található ún. mihráb (imafülke). A mihrábnak minden esetben a Mekka néző fal közepén kellett elhelyezkednie. Mivel a törökök csak a szentélyt használták, ezért található itt a fülke. A törökök kivonulását követően a templom elpusztult hajóját közadakozásból, barokk stílusban építették fel. Ennek köszönhető a templomban oly szembetűnő eltérés a főhajó és szentély között. Ebben az időszakban készült a templom két barokk tornya is (1724-ben és 1740-ben).
A karzaton látható orgona 1932-ben készült Budapesten. 5.621 sípjával Budapest egyik legjelentősebb orgonája.
A templom altemplomát a 2014 és 2016 között végzett feltárás és restaurálás során alakították ki. Az altemplomban elhelyezett vitrinekben megtekinthetők a feltárások során előkerült tárgyak, a plébánia régi kottái és misekönyvei, a II. világháborúban megsemmisült Zsolnay oltár töredékei, a 12 apostol aranyozott faszobra, a Nürnbergi Madonna másolati márványszobra, és a Brünni Madonna ikonképe.
Az altemplomi kápolna tabernákulumától balra elhelyezett üvegvitrinben látható XI. Pius pápa ajándéka, az ún. Szent Kereszt ereklye.
A templom toronykilátója:
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom majd 300 éves toronyaiban 2019. januárja és 2020. júniusa között nagyon intenzív munka folyt.A Magyarország Kormánya által biztosított támogatásból megújultak a tornyok, és azokban kilátópontok kerültek kialakításra.
Az Erzsébet-hídhoz közelebbi ún. déli toronyban 3 személy szállítására alkalmas lift került kialakítása, illetve hamarosan itt fog működni a templom kegytárgy-souvenír boltja. Ebben a földszinti térben található az a XII. századi falmaradvány is, amely a román stílusú bazilika külső falszakasza volt. Igazi unikum ez a falszakasz Budapest építészetének történetében!
A látogatók a toronyban két emeleti szintet kereshetnek fel. Szintenként 3-3 irányban nyílik kilátás Budapest belvárosára, csodálatos fővárosunkra.A legizgalmasabb kilátás talán a Gellért-hegy, a Duna folyam, az Erzsébet-híd és a Budai Vár felé nyílik.A kitekintő ablakok mélyedésében érintőképernyős monitorok vannak elhelyezve, amelyek 7 nyelven adnak tájékoztatást a budai oldal látnivalóiról.
A második kilátószintről lehet átmenni az északi toronyba. A templom épületének homlokzata mögött kialakított fedett sétányon történő haladáskor nagyszerű látvány tárul fel, hiszen láthatjuk az épület míves tetőszerkezetét, a fedélszéket.
Itt ezen kívül egy végtelenített time-lapse video mutatja be a Duna folyam két oldalán fekvő magyar főváros éjjel-nappal lüktető életét.
Átérve a másik toronyba, szintén 3 irányban tudunk kitekinteni, és gyönyörködni a panorámában. Ezt a tornyot eddig egyszerűen északi toronynak nevezték, de ez az elnevezés 2020. júniusában megváltozott. A tornyot ezt követően Liszt Ferenc toronynak hívják. Az átnevezést indokolja, hogy Liszt Ferenc zeneszerzőnek igen szoros kapcsolata volt a templommal.
Ezért elhelyezésre került itt egy Liszt Ferenc portrészobor, egy 1981-ben vésett emléktábla, valamint a Bártfai Endre úr és családja által 2020. márciusában adományozott Liszt Ferenc dombormű is (Merényi J. Gina, 1932.)
A Liszt Ferenc toronyból lépcsőn ereszkedhetünk le ismét a földszintre, és léphetünk be újra a templomi előtérbe, befejezve ezzel a sétát.
Plébános: Dr. Osztie Zoltán (2000. augusztusától)
Irodavezető: Rochlitz Kinga