Időszaki miserendi változások
vasárnap
nagymise 10:00 órától (ez a szentmise július és augusztus hónapokban elmarad)
esti mise: november 1-től a márciusi óraátállításig 17:00 órától, a márciusi óraátállítástól október 31-ig pedig 18:00 órától van
hétköznap
október 1-től október 31-ig 18:00 órakor
november 1-től a márciusi óraátállításig 17:00 órától
a márciusi óraátállítástól május 31-ig 18:00 órától van szentmise.

Az első templom 1795-ben épült. 1879-ben és 1909-ben bővítették, kifestésére 1966-ban került sor. Legrégibb ismert adat egy 1198-ból származó dokumentum. Ebben Saul, kalocsai érsek már említi az asszonyfalvi település plébániáját, amiből arra lehet következtetni, hogy a plébánia akkor már létezett, vagyis előbb alapították.

- Egy 1522-es adójegyzékből megtudhatjuk, hogy Asszonyfalva a mai Ada város körül húzódhatott. A mohácsi csata (1526) előtt is volt már ennek a településnek temploma. A Zenta-Ada útvonal mellett, a Tisza felé eső határrészen 1897-ben is látható volt még a templomnak a romja. Külön érdekessége ennek, hogy az akkori templom téglából épült, ami a lakosság jólétéről tanúskodik.

- Az 1526-os mohácsi csata elvesztése után a keresztény élet szinte teljesen kihalt ezen a területen. A törökök lerombolták a templomokat, a keresztények nagy része pedig elmenekült. Így az egyház működése lehetetlenné vált. Ezen a területen ferences atyák voltak a lelkészek, akik a megmaradt kisszámú katolikus hivőnek a gondját viselték. Nem sokat tudunk azonban arról, hogy, milyen gyakran látogatták a települést, és mennyi katolikus maradt ott.

- A XVII. század végén az Asszonyfalva elnevezés eltűnik, és helyébe Ada, vagy Osztrova nevek kerülnek. Az Ada kifejezés török származású, és szigetet jelent. A szláv nyelvekben az Osztrovának ugyancsak sziget a jelentése. Miért kaphatta ezt a nevet? A Tiszának annak idején nem volt állandó folyómedre, hanem több folyóágban folyt. A víz azonban egy dombot soha nem árasztott el. A nép sokszor menekült erre a szigetre a hódítók elől. Erről a szigetről az újonnan keletkezett települést is Szigetnek nevezték el. Ez a török eredetű szó van ma is használatban, a szláv elnevezést viszont már a XVIII. század közepén elfelejtették.

- A mohácsi csatát követően az új település katolikus életéről csak 1744-ből származik az első információ. Annak idején legalább egy római katolikus házaspár élt itt, ugyanis egy szabadkai anyakönyv bejegyzése szerint 1744. november 26-án keresztelték meg az adai Szabó Mihály és feleségének Katalinnak András nevű fiát.

- A következő években valószínűleg növekedett Adán a katolikusok száma, mert az érseki dekrétum szerint Ada 1756. május 13-án a zentai plébániának leányegyháza (filiáléja) lett.

- 1760-ban egy nagyobb számú katolikus közösség költözik ide.

- 1762. május 22-én a Kalocsai Érseki Szentszék Mikus Jakab zentai plébánosnak arra vonatkozó jelentését tárgyalta, hogy egyedül nem tudja ellátni Zenta és Ada híveinek lelki szükségletét, ezért kérte, hogy Adára más papot küldjenek.

- 1762. augusztus elejétől kezdve Adánnak állandó lelkésze van. Az első adai adminisztrátor a 26 éves Pericht (mások szerint: Petricht) Flórián szabadkai ferences atya lett. Szlovák származású volt. Ő rögtön elkezdte az anyakönyvek vezetését is. Augusztus 9-én első adatként bejegyezett egy keresztelést. Hegedűs Györgynek és feleségének Lehota Erzsébetnek keresztelte leányát, Évát. Ebben az évben összesen 12 személyt kereszteltek.

- Úgy tartjuk, hogy Flórián atya nem volt egyedül a plébánián. Legalább is az anyakönyvben található még két papi név: Sylvester és Bartolomeus.

- Egyesek szerint 1762-őt, Flórián atya megérkezését és az első anyakönyv vezetésének a kezdetét, egyben számíthatjuk az adai plébánia a kezdetének is. Mások úgy gondolják, hogy csak a következő évet. Ugyanis 1763-ban helyezték át Adára az első világi papot, Boroviák Andrást, aki addig bezdáni plébános volt. Ugyancsak ebben az évben a Kalocsán tartott egyházmegyei zsinaton hivatalosan is megszervezték a tiszai esperesi kerületet, és ott többek között az adai plébániát is.

- 1763. június 18-án tehát, első világi papként adai plébánosnak nevezték ki Borovják Andrást. A ferencesek azonban még akkor se tűntek el a plébániáról. Ugyanis a régi anyakönyvekben található információ, hogy Szabó Gergely János plébános idején (1767-1771) és egész 1794-ig a szerzetesek voltak a káplánok. Azonban nagyon is valószínű, hogy Szabó plébános előtt is, ferencesek voltak a káplánok. Az anyakönyvekben találhatók a következő nevek: Aloysius (1766, 1769), Ezechiel Borbelyi (1775), Stephanus Egerland (1775), Ioannes Has (1764, 1767), Lucas (1764), Franciscus Setely (1771), Lucas Kerekes (1771), Urbanus Palacsek (1771), Blasius (1770), Georgius Lanross (?) (1769), Sylvester Mucsek (1767), Hyeronymus Osztraticzki (1768), Paulus Haptkart (?) (1766) és Georgius (1764).

- 1760-ban, a mohácsi csata után, építették Adán az első katolikus templomot. Vert falú és nádfedeles volt. Nagysága pedig legfeljebb 4 öl (1 öl = 1,89 m). Tornya nem volt, de azért volt egy kb. 40 librás harangja (1 libra = 460 gramm). A templom a mai autóbusz állomás helyén lehetett (a mai Ivo Lola Ribar utcában).

- Ez az templom kezdetétől fogva túl kicsi volt, és azért már 1763-ban, bár ismét csak vertfalú, de kb. 10 x 5 öles nagyságú új templomot építettek, szintén torony nélkül, csak haranglábbal, melyen 1767-ben már két 40 és 70 librás harang függött. Ez a templom is csak nádfedeles volt, a felszerelése pedig szegényes. Rendes oltára se volt. A falai a papírra festett szentek képeivel voltak díszítve. Gyóntatószék volt a templomban, de keresztelőkút nem. Az örökmécsest pénzhiány miatt csak vasár- és ünnepnapokon gyújtották meg.

- 1767-ben olykor még temettek a templomkertben, de csak a meghatározott díj ellenében.

- A templom már 1768-ban nem felelt meg a szükségleteknek, és azért 1774-ben említették is az új, nagyobb templom felépítésének a szükségességét, de még sokáig állt ez a templom. Sőt 1779-ben tornyot is építettek hozzá.

- Az új templomépítéshez való kérvényt 1784-ben adták be. Az építési engedély megszerzése annyira nehézkesen ment, hogy Sudrics János adai adminisztrátor 1792. május 6-án arra kért engedélyt a kalocsai érsektől, hogy még a koronázás előtt személyesen elutazhasson az új királyhoz, Ferenchez, hogy netalán ezzel is meggyorsíthatná, az ügy intézését.

- 1795-ben befejezték az új templom felépítést. A templom téglából épült, újbarokk stílusban. Méretei: 44 méter hosszú, 16,5 méter széles, a hajó magassága 17 méter, torony magassága 42 méter.

- Ebben az évben a templomot fel is szentelték. Névadója a Szentháromság lett. A templom tervezője ismeretlen.

- A főoltárképet, ami a Szentháromságot ábrázolja, a templom felszentelésére, a soproni származású festő, Franz Maurer, festette meg.

- A hívek száma a templom felszentelésekor 2700 körül volt.

- Ez az 1795-ben befejezett templom, a jelenlegi adai templom.

- A templom felszentelésekor Adának már káplánként volt egy világi papja. Hiszen 1794-ben első világi pap káplánként jött Adára. Ő ft. Beck János volt. Időnként itt több káplán is volt. Az utóbbi időben pedig a plébánia éveken keresztül káplán nélkül maradt.

- 1863-ban az egyik mellékoltárra, Szent Imre Herceg képét, Lacza E., olasz festő festette .

- Opitz Sándor plébános idején (1868-1898) az adai hívek száma majdnem elérte a tízezret. Ezért elhatározták, hogy új templomot építenek. Anyagiak hiánya miatt azonban (1874-ben) csak a nagy kórust építették hozzá. Evvel a templom felülete meghaladta a 900 m2, a befogadóképessége pedig elérte a 2700 főt. A kórusnak akkor orgonája is van, de nem ismeretes számunkra, hogy ekkor szerezték-e be, vagy már azelőtt is volt.

- Annak idején a harangok száma is négyre növekszik.

- 1904-ben a templom színes ablaküvegeket és keresztúti stációkat kapott.

- 1908-ban a templom mennyezetfreskóit festik, melyek KÜRKBAR festőnek a művei.

- 1914-ben csak a legkisebb harang, a lélekváltság maradt meg.

- 1923-ban a templom két új haranggal gazdagodott. A nagyobb a Szentháromság nevet kapta, ami bele is van vésve, a kisebb pedig Szent Péter és Pál nevet.

- 1956-ban Jenko Franc műhelyén építették át a meglevő orgonát. Ezt az orgonát ma is használjuk.

- 1958-ban szent István magyar király ünnepén Adán bérmálkozás volt. A bérmálkozók sokasága miatt bérmáltak délelőtt is és délután is. Ezen a napon, fújni kezdett a szél és nagy vihar támadt, ami Adának nagy kárt okozott. A templomtorony se bírta ki. Ledőlt. Ekkor csak befedték, hogy ne ázzon be.

- 1960-ban a templom még egy kisebb harangot is kapott, ami Jézus Szíve nevet viseli.

- 1962-ben restaurálták a főoltárképet.

- 1966-ban restaurálták a templom mennyezetképeit. Az egyik képen található a következő felirat: „E kompozíció festését envel festette 1908-ban KÜRKBAR át lett dolgozva olajfestékkel 1966-ban.”

- Az új toronyépítést 1969-ben kezdték el. A munkát viszont teljes egészében csak 1972-ben tudták befejezni. Ez az új „csipkés” torony vasidomokból készült, úgyhogy a vihar most már nem árthatna neki. Az új torony magassága 50 méter a keresztalatti labda középig, a keresztcsúcs pedig 53 méter magas.

- 1971-ben a templomtorony új villanyórát kapott, ugyanekkor a harangokat is villamosították.

- 1972-ben a templom új külső vakolatot kapott.

- 1974-ben a szentévi készület keretében a templom még néhány fali festményt kapott. Azokat Húsvét Lajos zombori festőművész tervei szerint legjobb tanítványa, Bogišić Ivan, festette meg. Ide tartozik a Titkos Jelenések angyali kar képe, amelybe Bogišić utólag még két dobos angyalt is festett az égi zenekarba, annak az eseménynek az emlékére, hogy az orosz hadsereg átvonulásakor a plébánosnak káplánjával együtt dobolnia kellett az utcasarkon, hogy munkásokat gyűjtsön a Tisza-híd építéséhez. Bogišić freskó még a Krisztus Király is, aki teljes főpapi díszben, baljával magához ölelve keresztjét, dicsőült sebű jobbjával útravaló áldást oszt mindenkire aki bejön a templomba, illetve a távozókra.

- Ft. Sörös Antal plébános idején (1977-1991) kilapozták a templom padlózatát. A központi fűtést is bevezették a templomba. Végezetül az újonnan beszerzett padokat is behelyezték.

- Ft. Szauer Miklós plébános idején (1992-) elvégeztették a templom ereszcsatornázását, az orgona javítását, és elkezdték a templom körülkerítését. A templomudvar két oldalán már áll az új öntöttvas kerítés. A másik két oldal kerítése még készül.

- A templomtoronyban 4 harang van. Legnagyobb 788 kilós, a legkisebb pedig 200 kilós. A legnagyobbat nem használjuk, mert meg van repedve.