Az irsai evangélikus templomtól alig egy utcára áll a település egyetlen római katolikus temploma, mely a község történelmében a második katolikus templom. Előde, a Szent Margitról elnevezett, 15. század derekán készült templom Irsay Margit adományából készült. A templom a török kiűzése idején folyt harcok során rommá dőlt. A lakosok visszatelepülése után kb. 30 évvel, 1744-ben Zlinszky József tervei szerint kezdődött meg a jelenleg is álló templom építése a régi helyén. A romokból az ép, használható téglákat kiválogatták és felhasználták. Két év alatt készült el, 1746-ban került sor felszentelésére. A 19. század közepére a megnövekedett létszámú irsai katolikusság miatt alkalmatlanná vált a hívek befogadására. 1856-ben kibővítették, elnyerve evvel végleges formáját. A torony 1820-ban készült.
A ma is álló, barokk templom nem rendelkezik műemlék jelleggel, az általános falusi templomok közé sorolható. 20 méter magas, homlokzati tornya a fal síkjából jelzésszerűen kilép. A téglalap formájú ajtó fölött szegmensíves vakablak fölötte párkányzat, majd téglalap alakú, a harangok szintjén pedig félköríves ablak. A harangházat szintén párkányzat választja el a torony többi részétől. A két harangnak helyt adó, órapárkányos tornyot a díszes barokk toronysüveg tetején toronygomb és kereszt zárja. Az oldalhomlokzati négy-négy szegmensíves ablak közül a torony felöli legelső vak-, a többi színes üvegablak. A szentély két ablaka szintén szegmensíves.
Alacsony belseje barokk berendezésű, sík, vakolt mennyezete van. Mellékoltárai közül kiemelkedik a Szent Margit tiszteletére szentelt, mely kivilágítható. A bejárattól rögtön balra Szűz Mária szobrát látjuk. A hajóban, a fal mentén, kétoldalt 3-3 szobor látható. A templom legnagyobb értéke, a szentélyben felállított, ismeretlen mester által festett főoltár Krisztus Színeváltozását ábrázolja, ugyanezt a jelenetet vetíti elénk a templommal egyidős szentélyfreskó is. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív felett olvashatjuk: "Uram, jó nékünk itt lenni".
A XIX. század első felében négy harangját jegyezték fel. Az elsőt Eberhard Henrik öntötte, 1825. augusztus 12-én szentelték, 600 font (=336 kg) súllyal. A másodikat Johannes Kohl és Anton Litmann 1793-ban pesten, a harmadikat Johannes Kohl 1777-ben készítette, míg a negyediket 1746-ban öntötték, 1750. április 23-án szentelték föl. Jelenlegi két magas hangú harang-ját Szlezák László öntötte Budapesten 1927-ben. A nagyharang alsó átmérője 86 cm, a kicsié 70 cm.
A templom bejáratától jobbra feszület, balra pedig Szent Erzsébetet ábrázoló síremlék áll. 1858-ban Bognár Kajtár Ágoston elhunyt felesége, Sztregovai Madách Erzsébet emlékére állította. A plébániakertben felállított Nepomuki Szent János szobor barokk stílusú, 18. századi alkotás.
A plébániát 1745-ben alapították, napjainkban kb. 4200 fő római katolikus a településen, ezért ez a legnagyobb egyházközség Albertirsán innen látják el Mikebuda híveit is. Plébánosa - Döbrössy Béla tiszteletbeli kanonok, címzetes esperes, 2004 óta Kiszel Mihály prépost plébános.