Szent István első királyunk feleségének, Boldog Gizellának pártfogása vezette hozzánk a Szalacson is letele-pedett német vendégeket, ahogyan az 1230-as szabadalom levelükben nevezik magukat Szatmárnémeti polgáraival együtt. A XIII. századi írások beszélnek Szalacsról. IV. Béla 1236-ban a deesvári királyi vendégeknek kiváltságokat ad és 1261-ben megerősíti ezeket, hangsúlyozza, hogy a szalacsi és szatmári vendégek kiváltságaihoz hasonlókat ad. 1374-ben is királyi város. Zsigmond király 1407-ben a Váradi Székes-káptalannak adományozza. 1557-ig azé is marad. Két temploma volt: egy gótikus a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, valószínű a mai református templom helyén, és egy Szent György tiszteletére, a Szent György utcában, a Burga, hajdani várhegy oldalában. 1721-ben kéttornyú, monostorszerű egyháza volt, amely, hogyan pusztult el, nem tudjuk.

A plébániát 1736-ban újra alapítja Lajcsák Ferenc váradi püspök. Előbb a plébánia épül fel, és ebben egy szoba szolgál a kápolna céljaira, amely 1750-ben villámcsapás nyomán a porral egyenlővé válik. A lángok között leli halálát az első plébános Bakos Ferenc is. A mai – barokk stílus jegyeit viselő – templom 1792-ben épült. A főbejárat fölötti márványtábla szerint: „CAPITULUM MAGNO-VARADIENSE MDCCLXXXXII”.

Főoltárán a Boldogságos Szűz Lourdes-i szobra látható.
Négy mellékoltára van: Jézus Szíve, Szent László, király, Szent József és Páduai Szent Antal tiszteletére. Oltárképeit Mezei Lajos váradi festőművész készítette 1879-ben.

Álljon itt egy kis anekdota is abból az időből:
Nogáll János váradi felszentelt püspök, nemcsak a szegényeknek volt igazlelkű barátja, de bőkezű pártfogója a művészeknek is. Egy alkalommal hírül vette, hogy Mezei Lajos, jeles nagyváradi festőművész meglehetősen szegény körülmények között él. Nyomban felkereste és megbízta, hogy a szalacsi templom számára fessen egy oltárképet. Amikor a kép ára felől érdeklődött, a festőművész, aki szokva volt a vidéki árakhoz, 80 forintot mondott. Nogáll püspök meglepődött az olcsó áron, és ez meg is látszhatott arcán, mert a festőművész azonnal alkudozni kezdett: Kérem, méltóságos uram, ha talán soknak tűnik, én tekintettel leszek a szent célra és olcsóbb számvetést csinálok. Nogáll azonban így felelt:

„Kérem én művészekkel nem szoktam alkudozni, legfeljebb csak licitálok, de felfele. Az oltárképet fesse meg, és bízza rám a honoráriumot”. És honorálta, ötszáz forinttal.

Szalacs templomát kívül még Nagys. és Ft. Perpék János kanonok, plébános javíttatta az 1980-as években, a belsőt 1985–86-ban végeztette az akkori plébános, Bálintffy Béla tb. esperes. A szatmári Bódi mester végezte a munkát.

Az egyházközségben 396 katolikus család él. A filiában, ahová rendszeresen járnak, Szilágypérben (Pir) 8 tiszta és 25 vegyes családban 80 katolikus él.