Micskérõl 1452-i oklevél azt mondja, hogy város, s valóban egyháza legalább olyan volt, hogy városba is beillett volna. A kolozsmonostori apátság levéltárában az egyik levélben ez áll:”Oppidum Micskeniensis” – Micske város, amit egy régi pecsét is megerõsit.
A falu nevét valószinüleg alapitójától, illetve birtokosától nyerte: MICSKE – Miska- a Mihály becézett és apa-fiú viszonyát jelenti.
Micske elsõ birtokosaiként a Borsa nemzetséget emlithetjük, igy Lóránd erdélyi vajda, majd Kopasz nádor, akinek hütlensége miatt birtoka s igy Micske is a Koronára szállt.
A jelenlegi református templom a Borsa nemzeség idejében épült, melynek stilusa a román korból gótikába való átmenetét viseli magán, ma már részben átalakitott formában. Igy épitésének ideje a XIII század második felére esik.
A micskei uradalom ezután Kaplai Tamás (1367-1375) esztergomi érsek, majd ennek öccseinek, a Losonczi-Bánfiak tulajdona lett.A két világháború között lebontott Demjén uradalmi kúria (kastély) épületébõl alagút vezetett Sólyomkõvárra, ami azt jelenti, hogy az egész középkoron át a Sebes-Kõrös völgyi Sólyomkõvár tartozéka volt. Ezután Micske birtokosai: Kusalyi Jakab László, Országh Mihály és Berényi Imre nádorok. Majd Drággfi János országbiró, ennek halála után pedig özvegye birtokolja Micskét.
A reformáció idején, az akkori kegyúr Zólyom IV. Dávid a „Cuius regio eius religio” elv alapján átállt a protestáns vallásra, és a templom is azzá lett.
Közben a falu a katolikus Baranyi család birtokába jut, akik jóvoltából a katolikusok 1757-ben templomhoz jutnak.
A Baranyiak szerepe Micskén II György (1712- ?) és I Gábor (1713-1773) birtoklásával kezdõdik. Katolikus élet ez idõ alatt is kellett legyen.
Micske ez idõ alatt mint kuráció szerepel, anyakönyvet pedig 1715-tõl vezettek.
1740-tõl Micske visszanyerte plébániai rangját, lelkipásztorai soron követhetõk mind a mai napig.
A jelenlegi plébánia templom épitése 1757-ben fejezõdött be, s a fent emlitett Baranyi család kegyes adományából létesült.– Jézus Szíve tiszteletére –.
A 250 éves templom a törénelem folyamán többször lett természeti csapás áldozata:1795-ben leégett, majd villámcspás következtében 1892-ben újra tûzvész pusztítja,1944-ben két ágyúlövést kapott, az északi falon és a homlokzaton közvelenül a torony alatt. Mindezeket 1966-ban sikerül kijavitani és ugyanekkor kapott a templomkert vasbeton keritést is Mentes Jozsef, akkori plébánosnak köszönhetõen.
Barokk-rokokó stílusban épült templom. A vidéki templomok közül egyik legszebb úgy stílusának puritán voltában, mint belsõ bútorzatában. A templom latin kereszt alakú, ablakai érdekes módon virágváza formájúak. Hosszúsága 23 m, szélessége 13 m, a fõhajó szélessége 7 m. A torony 32 m. Kriptájában a Baranyi család hamvai pihennek. Szép barokk oltára fából faragott mûvészi értékû remekmû. Oltárképét 1925-ben festette Lestyán Béla váradi festõ. A középen embernagysagú alakban Jézus van lefestve, amint szivere mutat, elõtte a Hit(kék), Remény(zöld), Szeretet (piros) szinû ruhába.
Gyertyatartói is fából készültek, barokk stílusban. Ugyanilyen csodálatosan szép, bibliai jelenetekkel díszített a szószéke. Szent László mellékoltára is hasonló szépségû, amelynek oltárképét 1939-ben festette Takács Gyula éradonyi festõmûvész es Szent Lászlót ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából. A déli oldalon a Szûzanya Lourdes-i barlang oltára van kõböl emelve. Az oltárt 1927-ben épitette Szoták János és családja. Jelentõs darabja a templomnak a neo-got stilusban készült fa keresztelõ kút 1882-bõl. Ezen egy kis vak fülkében Jézus megkeresztelkedésének aranyozott dombormûve látszik kék alapon. Van a templomnak egy fekete tónusú kisméretû olaj Madonna képe, amelyet Szatmáry Királyi Istvan az I Vilagháború idején Oroszországban egy égõ házból mentett ki és hazahozva feleségének ajándékozta. Értékes még a Fõoltár lépcsõjét takaró kézi-perzsa, melyet a váradi nõvérek készitettek. A templomot disziti még az aranyozott keretû nyomtatott keresztút, egy szobortalpon álló Szent Antal szobor és egy szent Terézke kép. A kórusra csigalépcsõ vezet, mely fenn kovácsoltvas, mûvészi kidolgozású Barokk kórusvédõ ráccsal illeszkedik be a falba.
Az orgonát dr. Schlauch Lõrinc biboros.püspök adományozta a templomnak, melyet Orszagh Sándor es fia kir. és császári orgonakészitõk épitettek 1891-ben Budapesten.
A templomot ismeretlen mesterek készítették. Régi hagyomány, hogy ugyanazok építik, akik a nagyváradi székesegyházat építették, Jakó Zsigmond kolozsvári professzor szerint pedig ugyanazok, akik az egri minoriták templomát is építették.
Belsõ javítását 1975-ben végezte Kolozsvári István Antal plébános, majd külsejét Nt. Gyenge Béla plébánossága alatt, 1980-as években.
Filiája TÓTI, amelynek temploma 1992–1994 között épült. Gyenge Béla tb. esperes-plébános kezdi meg és Rácz László akkori plébános fejezi be. Liziõi Kis Szent Teréz tiszteletére szentelte fel Tempfli József megyéspüspök úr 1994 õszén. Csodálatosan szép szárnyas oltárképe – tûzzománc – Morvay László mûvész munkája a 14 keresztúti stáció képeivel együtt, amelyek szintén tûzzománc képek. A tóti születésû Gittai István költõ jó barátja Morvay László mûvésznek. Amikor elkezdõdött a tóti templom építése, Gittai megígértette a mûvésszel, hogy, amint a nagyváradi vártemplom számára is megfestette a tûzzománc stáció képeket, ugyanúgy megfesti a Tóti új temploma számára is. A mûvész állta szavát, és felszenteléskor együtt gyönyörködhettünk a szép mûvészi munkában.
Plébános: Kurilla Gábor

Egyháztanács: 10 tag

Népességi adatok: Egyháztag: 205 ebből: - 159 felnőtt

                                                            - 46 gyerek

Család: 83