Jézus Szíve-templom
Ma Nagyszombat van.
Ilyenkor nincs szentmise. Csak a sír. Este pedig a feltámadás vigíliája, amely a húsvétot megnyitja.
Ilyenkor nincs szentmise. Csak a sír. Este pedig a feltámadás vigíliája, amely a húsvétot megnyitja.
Frissítve ill. megerősítve: 2008.05.12.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor is, ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A keresőfelület is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek, amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
Micskérõl 1452-i oklevél azt mondja, hogy város, s valóban egyháza legalább olyan volt, hogy városba is beillett volna. A kolozsmonostori apátság levéltárában az egyik levélben ez áll:”Oppidum Micskeniensis” – Micske város, amit egy régi pecsét is megerõsit.
A falu nevét valószinüleg alapitójától, illetve birtokosától nyerte: MICSKE – Miska- a Mihály becézett és apa-fiú viszonyát jelenti.
Micske elsõ birtokosaiként a Borsa nemzetséget emlithetjük, igy Lóránd erdélyi vajda, majd Kopasz nádor, akinek hütlensége miatt birtoka s igy Micske is a Koronára szállt.
A jelenlegi református templom a Borsa nemzeség idejében épült, melynek stilusa a román korból gótikába való átmenetét viseli magán, ma már részben átalakitott formában. Igy épitésének ideje a XIII század második felére esik.
A micskei uradalom ezután Kaplai Tamás (1367-1375) esztergomi érsek, majd ennek öccseinek, a Losonczi-Bánfiak tulajdona lett.A két világháború között lebontott Demjén uradalmi kúria (kastély) épületébõl alagút vezetett Sólyomkõvárra, ami azt jelenti, hogy az egész középkoron át a Sebes-Kõrös völgyi Sólyomkõvár tartozéka volt. Ezután Micske birtokosai: Kusalyi Jakab László, Országh Mihály és Berényi Imre nádorok. Majd Drággfi János országbiró, ennek halála után pedig özvegye birtokolja Micskét.
A reformáció idején, az akkori kegyúr Zólyom IV. Dávid a „Cuius regio eius religio” elv alapján átállt a protestáns vallásra, és a templom is azzá lett.
Közben a falu a katolikus Baranyi család birtokába jut, akik jóvoltából a katolikusok 1757-ben templomhoz jutnak.
A Baranyiak szerepe Micskén II György (1712- ?) és I Gábor (1713-1773) birtoklásával kezdõdik. Katolikus élet ez idõ alatt is kellett legyen.
Micske ez idõ alatt mint kuráció szerepel, anyakönyvet pedig 1715-tõl vezettek.
1740-tõl Micske visszanyerte plébániai rangját, lelkipásztorai soron követhetõk mind a mai napig.
A jelenlegi plébánia templom épitése 1757-ben fejezõdött be, s a fent emlitett Baranyi család kegyes adományából létesült.– Jézus Szíve tiszteletére –.
A 250 éves templom a törénelem folyamán többször lett természeti csapás áldozata:1795-ben leégett, majd villámcspás következtében 1892-ben újra tûzvész pusztítja,1944-ben két ágyúlövést kapott, az északi falon és a homlokzaton közvelenül a torony alatt. Mindezeket 1966-ban sikerül kijavitani és ugyanekkor kapott a templomkert vasbeton keritést is Mentes Jozsef, akkori plébánosnak köszönhetõen.
Barokk-rokokó stílusban épült templom. A vidéki templomok közül egyik legszebb úgy stílusának puritán voltában, mint belsõ bútorzatában. A templom latin kereszt alakú, ablakai érdekes módon virágváza formájúak. Hosszúsága 23 m, szélessége 13 m, a fõhajó szélessége 7 m. A torony 32 m. Kriptájában a Baranyi család hamvai pihennek. Szép barokk oltára fából faragott mûvészi értékû remekmû. Oltárképét 1925-ben festette Lestyán Béla váradi festõ. A középen embernagysagú alakban Jézus van lefestve, amint szivere mutat, elõtte a Hit(kék), Remény(zöld), Szeretet (piros) szinû ruhába.
Gyertyatartói is fából készültek, barokk stílusban. Ugyanilyen csodálatosan szép, bibliai jelenetekkel díszített a szószéke. Szent László mellékoltára is hasonló szépségû, amelynek oltárképét 1939-ben festette Takács Gyula éradonyi festõmûvész es Szent Lászlót ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából. A déli oldalon a Szûzanya Lourdes-i barlang oltára van kõböl emelve. Az oltárt 1927-ben épitette Szoták János és családja. Jelentõs darabja a templomnak a neo-got stilusban készült fa keresztelõ kút 1882-bõl. Ezen egy kis vak fülkében Jézus megkeresztelkedésének aranyozott dombormûve látszik kék alapon. Van a templomnak egy fekete tónusú kisméretû olaj Madonna képe, amelyet Szatmáry Királyi Istvan az I Vilagháború idején Oroszországban egy égõ házból mentett ki és hazahozva feleségének ajándékozta. Értékes még a Fõoltár lépcsõjét takaró kézi-perzsa, melyet a váradi nõvérek készitettek. A templomot disziti még az aranyozott keretû nyomtatott keresztút, egy szobortalpon álló Szent Antal szobor és egy szent Terézke kép. A kórusra csigalépcsõ vezet, mely fenn kovácsoltvas, mûvészi kidolgozású Barokk kórusvédõ ráccsal illeszkedik be a falba.
Az orgonát dr. Schlauch Lõrinc biboros.püspök adományozta a templomnak, melyet Orszagh Sándor es fia kir. és császári orgonakészitõk épitettek 1891-ben Budapesten.
A templomot ismeretlen mesterek készítették. Régi hagyomány, hogy ugyanazok építik, akik a nagyváradi székesegyházat építették, Jakó Zsigmond kolozsvári professzor szerint pedig ugyanazok, akik az egri minoriták templomát is építették.
Belsõ javítását 1975-ben végezte Kolozsvári István Antal plébános, majd külsejét Nt. Gyenge Béla plébánossága alatt, 1980-as években.
Filiája TÓTI, amelynek temploma 1992–1994 között épült. Gyenge Béla tb. esperes-plébános kezdi meg és Rácz László akkori plébános fejezi be. Liziõi Kis Szent Teréz tiszteletére szentelte fel Tempfli József megyéspüspök úr 1994 õszén. Csodálatosan szép szárnyas oltárképe – tûzzománc – Morvay László mûvész munkája a 14 keresztúti stáció képeivel együtt, amelyek szintén tûzzománc képek. A tóti születésû Gittai István költõ jó barátja Morvay László mûvésznek. Amikor elkezdõdött a tóti templom építése, Gittai megígértette a mûvésszel, hogy, amint a nagyváradi vártemplom számára is megfestette a tûzzománc stáció képeket, ugyanúgy megfesti a Tóti új temploma számára is. A mûvész állta szavát, és felszenteléskor együtt gyönyörködhettünk a szép mûvészi munkában.
Plébános: Kurilla Gábor
A falu nevét valószinüleg alapitójától, illetve birtokosától nyerte: MICSKE – Miska- a Mihály becézett és apa-fiú viszonyát jelenti.
Micske elsõ birtokosaiként a Borsa nemzetséget emlithetjük, igy Lóránd erdélyi vajda, majd Kopasz nádor, akinek hütlensége miatt birtoka s igy Micske is a Koronára szállt.
A jelenlegi református templom a Borsa nemzeség idejében épült, melynek stilusa a román korból gótikába való átmenetét viseli magán, ma már részben átalakitott formában. Igy épitésének ideje a XIII század második felére esik.
A micskei uradalom ezután Kaplai Tamás (1367-1375) esztergomi érsek, majd ennek öccseinek, a Losonczi-Bánfiak tulajdona lett.A két világháború között lebontott Demjén uradalmi kúria (kastély) épületébõl alagút vezetett Sólyomkõvárra, ami azt jelenti, hogy az egész középkoron át a Sebes-Kõrös völgyi Sólyomkõvár tartozéka volt. Ezután Micske birtokosai: Kusalyi Jakab László, Országh Mihály és Berényi Imre nádorok. Majd Drággfi János országbiró, ennek halála után pedig özvegye birtokolja Micskét.
A reformáció idején, az akkori kegyúr Zólyom IV. Dávid a „Cuius regio eius religio” elv alapján átállt a protestáns vallásra, és a templom is azzá lett.
Közben a falu a katolikus Baranyi család birtokába jut, akik jóvoltából a katolikusok 1757-ben templomhoz jutnak.
A Baranyiak szerepe Micskén II György (1712- ?) és I Gábor (1713-1773) birtoklásával kezdõdik. Katolikus élet ez idõ alatt is kellett legyen.
Micske ez idõ alatt mint kuráció szerepel, anyakönyvet pedig 1715-tõl vezettek.
1740-tõl Micske visszanyerte plébániai rangját, lelkipásztorai soron követhetõk mind a mai napig.
A jelenlegi plébánia templom épitése 1757-ben fejezõdött be, s a fent emlitett Baranyi család kegyes adományából létesült.– Jézus Szíve tiszteletére –.
A 250 éves templom a törénelem folyamán többször lett természeti csapás áldozata:1795-ben leégett, majd villámcspás következtében 1892-ben újra tûzvész pusztítja,1944-ben két ágyúlövést kapott, az északi falon és a homlokzaton közvelenül a torony alatt. Mindezeket 1966-ban sikerül kijavitani és ugyanekkor kapott a templomkert vasbeton keritést is Mentes Jozsef, akkori plébánosnak köszönhetõen.
Barokk-rokokó stílusban épült templom. A vidéki templomok közül egyik legszebb úgy stílusának puritán voltában, mint belsõ bútorzatában. A templom latin kereszt alakú, ablakai érdekes módon virágváza formájúak. Hosszúsága 23 m, szélessége 13 m, a fõhajó szélessége 7 m. A torony 32 m. Kriptájában a Baranyi család hamvai pihennek. Szép barokk oltára fából faragott mûvészi értékû remekmû. Oltárképét 1925-ben festette Lestyán Béla váradi festõ. A középen embernagysagú alakban Jézus van lefestve, amint szivere mutat, elõtte a Hit(kék), Remény(zöld), Szeretet (piros) szinû ruhába.
Gyertyatartói is fából készültek, barokk stílusban. Ugyanilyen csodálatosan szép, bibliai jelenetekkel díszített a szószéke. Szent László mellékoltára is hasonló szépségû, amelynek oltárképét 1939-ben festette Takács Gyula éradonyi festõmûvész es Szent Lászlót ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából. A déli oldalon a Szûzanya Lourdes-i barlang oltára van kõböl emelve. Az oltárt 1927-ben épitette Szoták János és családja. Jelentõs darabja a templomnak a neo-got stilusban készült fa keresztelõ kút 1882-bõl. Ezen egy kis vak fülkében Jézus megkeresztelkedésének aranyozott dombormûve látszik kék alapon. Van a templomnak egy fekete tónusú kisméretû olaj Madonna képe, amelyet Szatmáry Királyi Istvan az I Vilagháború idején Oroszországban egy égõ házból mentett ki és hazahozva feleségének ajándékozta. Értékes még a Fõoltár lépcsõjét takaró kézi-perzsa, melyet a váradi nõvérek készitettek. A templomot disziti még az aranyozott keretû nyomtatott keresztút, egy szobortalpon álló Szent Antal szobor és egy szent Terézke kép. A kórusra csigalépcsõ vezet, mely fenn kovácsoltvas, mûvészi kidolgozású Barokk kórusvédõ ráccsal illeszkedik be a falba.
Az orgonát dr. Schlauch Lõrinc biboros.püspök adományozta a templomnak, melyet Orszagh Sándor es fia kir. és császári orgonakészitõk épitettek 1891-ben Budapesten.
A templomot ismeretlen mesterek készítették. Régi hagyomány, hogy ugyanazok építik, akik a nagyváradi székesegyházat építették, Jakó Zsigmond kolozsvári professzor szerint pedig ugyanazok, akik az egri minoriták templomát is építették.
Belsõ javítását 1975-ben végezte Kolozsvári István Antal plébános, majd külsejét Nt. Gyenge Béla plébánossága alatt, 1980-as években.
Filiája TÓTI, amelynek temploma 1992–1994 között épült. Gyenge Béla tb. esperes-plébános kezdi meg és Rácz László akkori plébános fejezi be. Liziõi Kis Szent Teréz tiszteletére szentelte fel Tempfli József megyéspüspök úr 1994 õszén. Csodálatosan szép szárnyas oltárképe – tûzzománc – Morvay László mûvész munkája a 14 keresztúti stáció képeivel együtt, amelyek szintén tûzzománc képek. A tóti születésû Gittai István költõ jó barátja Morvay László mûvésznek. Amikor elkezdõdött a tóti templom építése, Gittai megígértette a mûvésszel, hogy, amint a nagyváradi vártemplom számára is megfestette a tûzzománc stáció képeket, ugyanúgy megfesti a Tóti új temploma számára is. A mûvész állta szavát, és felszenteléskor együtt gyönyörködhettünk a szép mûvészi munkában.
Plébános: Kurilla Gábor
Egyháztanács: 10 tag
Népességi adatok: Egyháztag: 205 ebből: - 159 felnőtt
- 46 gyerek
Család: 83
