Szent István szentté avatásakor már létezett a település, mert Mercurius már előzőleg ide hozta el Szent István épen maradt Jobbját. Itt őrzi három éven át titokban. Miután felfedi titkát, Szent László király itt monostort épít fából a Szent Jobb őrzésére, amelyet – csak Könyves Kálmán idejében – Álmos herceg építtet át kőből, ahogy Szent László meghagyta neki. Szentjobb hiteles hely volt, ahová az ország minden részéből jöttek, és a bencés szerzetesek – mert Szent László az ő gondjukra bízta – hiteles dokumentumot adtak ki a perekről. A bencések jelmondata volt: „Kereszttel és ekével. Imádkozzál és dolgozzál!”

Az 1241-es tatárdúlás mindent elpusztít itt. A szent ereklyéket Raguzába menekítették. Utána már, bár újjáépítik, régi fényét már nem kapja vissza, annak ellenére, hogy várat is építenek, és kolostort a régi temetőben. 1505-ben a bencések átadják a pálosoknak a kolostort. Ők újra fel-virágoztatják, de az 1514-es parasztfelkelés nyomán a kolostorhoz tartozó 25 faluból csak 5 marad meg a kolostor birtokában.

A mohácsi vész után a Telegdi család is áttért az új hitre, és 1556-ban Telegdi Pál fegyveresn támadja meg szerzeteseket. Ötöt megöl közülük, hárman pedig elmenekülnek Lengyelországba, Csesztochovába, a pálosok kolostorába.

1660-ban a török elfoglalja Váradot és környékét, így Szentjobbot is .

Piri pasa kibírhatatlan nagy adói miatt a nép szervezkedik, fegyverkezik. Fellázad és 1686-ban Szentjobb felszabadul, és Bihar északi része. 1687 szeptember 12-re a nemesség Szentjobbon gyűlést tart. Főispánná megválasztják Benkovich Ágoston püspököt, aki 1688 augusztus 30-ra újabb gyűlést hív össze, aki a szentjobbi vár 100 német katonájával, 200 hajdújával és néhány huszárral elhatározzák, hogy Váradot felszabadítják a török alól. 1691 október 14-én meg is kezdik a harcot és a váradi várat 1692 május 6-án veszik be. De a Szentjobbot már nem hozzák ide vissza, így gondoskodni kell plébánosról, aki a lelkipásztori munkát ellássa.

1728-ban nem újraalapítás volt, hanem egyszerűen alapítása a plébániának. Gróf Csáky Miklós apát, váradi prépost alapította és kezdte el a templom építését ős-keresztény bazilika stílusban. 1736 szeptember 24-én ugyanő áldotta meg, amit az alapkőben lévő okirat is tanúsít:

InteMeratae IM= 1001

DeI genItrICI DIIICI= 604

ab angeLo saLVtatae LLV= 105

eXtrVXIt...XVXI= 26

1736 (Az angyaltól köszöntött sértetlen Istenszülőnek... épített...)
1737-ben váradi püspök lesz és utódja a szentjobbi apáti székben gróf Dietrichstein Hannibál Károly, aki az építkezést tovább folytatja.

Apátjai közül megemlitjük mint egyik legjelesebbet Fraknói Vilmos történészt, aki teljesen felújítja a templomot 1910-ben. Majd 1931-ben Dr. Pop József apát-kanonok két mellékhajóval bővíti, amint a bejáratnál lévő márványtáblán áll: „E templomnak őskeresztény bazilika stílusban épült hajóját két mellékhajóval bővítette és restauráltatta Dr. Pop József szentjobbi apát 1931-ben”. Az apátság megszűnése után a plébánia magára marad, és Hermann István szentjobbi esperes-plébános 1967-68-ban restauráltatja kívül és belül a templomot. A belső festést Bódi Endre szatmári festő végezte.

Az 1931-ben épült két mellékhajó megsüllyedt és elvált a főhajótól, ezért 1992–93-ban Tempfli József megyéspüspök úr Őexcellenciája, aki egyben szentjobbi apát is, renováltatta, megerősíttette a nagyváradi Domus vállalattal. Újra festették a templom belsejét.

A materben 400 család él. Mint az egész egyházmegyében, itt is hasonló a helyzet: 2001-ben volt 9 keresztelés, 26 temetés.

2000-ben egy szép Szent István mellszobrot állítottak fel a templom oldalánál. A szobrot Nemeskürthy István milleniumi kormánybiztos adományozta Tempfli József megyéspüspök úr kérésére. A leleplezése és megáldása 2000. szeptember 8-án volt.