Már a XIV. században a vidéki tekintélyesebb községek között tűnik fel, Lelkészei közül, igaz csak egyet ismerünk, aki 1332–1337 között húsz garas tizedet fizetett a váradi püspöknek, egy másik pedig 1552-ben a Tridenti zsinatra 3 forintot. Hogy jelentős volt a XIV. században abból következtetjük, hogy a szalacsi, a mihályfalvi sőt a gyulai is csak 20 garas tizedet fizetett.

Középkori egyházából ami megmaradt – néhány kő, faragott kapurész – a mai református templom kapuiba lett beépítve, de méreteiből a templom méreteire is lehet következtetni. Szép, nagy templom volt.

1566 után itt is megszűnt a katolikus élet és csak 1700 után indult meg újra. 1912-ig Érkeserű filiája Érsemjén és az érmihályfalvai plébánia létesítése után hozzá csatoltatott b.e. Széchenyi Miklós gróf, nagyváradi megyéspüspök rendeletéből. 1937 október 3-án Fiedler István szatmár–nagyváradi megyéspüspök plébániai rangra emeli Érsemjént. Egy földesúri kúriát vásárol meg, azt átépítteti, és tornyot épít a bejárathoz. Így jön létre a mai plébániatemplom és vele egybeépülve a plébánia épülete is, amely az egykori kastély része volt.

Hosszú évtizedekig plébánosa b.e. Gampe Károly volt, aki összenőtt ezzel a néppel és a renoválás-átalakítás munkáit végezte. Legutóbbi restaurációja az elmúlt évtizedben volt Jitaru Szél Antal plébános gondosságából és külföldi adományokból.

Ma 451 család alkotja Érsemjén katolikus közös-ségét. 2001-ben 16 keresztelést és 23 temetést végeztünk.

Filiái:
* ÉRSELINDNEK temploma van, de a 220 lelket kitevő leányegyházat Semjénből adminisztrálják. Temploma Szent Mária Magdolna tiszteltére van felszentelve.

* Másik leányegyháza az u.n. BANKASOR, 8 km-re Érsemjéntől, ahol az elmúlt években Jitaru Szél Antal plébános szép kis templomot épít Liziői Szent Teréz tiszteletére, mert 97 katolikus él a településen, a román–magyar határszélen.