Rózsafüzér Királynője templom
Frissítve ill. megerősítve: 2023.05.30.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
hétfő
kedd
18:00
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
18:00
Szentségimádások a következő időben
Csütörtök (nov. 27.) 17:00 – 18:00 ( vezetett )
Dec. 4., csütörtök 17:00 – 18:00 ( vezetett )
Dec. 11., csütörtök 17:00 – 18:00 ( vezetett )
Dec. 18., csütörtök 17:00 – 18:00 ( vezetett )
Dec. 25., csütörtök 17:00 – 18:00 ( vezetett )
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
Mocsa rövid története…Mocsa község Komárom-Esztergom megye északnyugati területének közepén helyezkedik el. A település neve egy szláv eredetű személynévnek becéző képzővel ellátott származéka. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a környékbeli mocsarakról kapta a nevét.
Írásos említésével először a 13. sz.-ban találkozunk, mikor IV. Béla király Albeus nyitrai érsekkel összeíratta a Pannonhalmi Apátság birtokait. Mocsához tartozott még Csém, Boldogasszony és Tömörd - puszta.
Mocsa az Árpád-korban királyi birtok volt. A királynék udvartartására szolgált.
1291-ben Fenenna királyné, III. András felesége az esztergomi érsekségnek adományozta, és ettől kezdve mindvégig az érsekség tulajdona volt.
1543-ban a törökök elpusztították.
1622-ben református magyarokkal telepítették újra a falut. Ekkor alakult a református egyházközsége. Templomuk 1783-ban épült, mely 1945-ben leégett. A jelenlegi református templom 1952-54 között épült.
A katolikus plébánia 1700 - ban alakult.
A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt, műemlék jellegű római katolikus templomot 1756-ban építtette gróf Csáky Miklós prímás, esztergomi érsek.
Berendezése XVIII. századi barokk stílusban készült.
Ugyancsak műemlék jellegű az 1824-ben készült Szentháromság szobor, melyet a hívek állíttattak egy pestisjárvány után.
A templom 1903-ban a faluval együtt leégett, harangjai is megolvadtak.
Vaszary Kolos hercegprímás segítségével és a hívek adományából újraépült.
A templomnak két harangja van, melyet a hívők készíttettek.
A kisharang 180 kg-os, 1924 – ben készült, a nagyharang 300 kg-os, és 1925 óta hívja a híveket Isten házába.A templom eredeti oltárképe a II. világháborúban tönkrement, a jelenlegit Borsa Antal festette. A képen a Szűzanya látható a kezében rózsafüzért tartó kis Jézussal.A főoltáron két térdeplő angyal dicsőíti a tabernákulumban jelenlévő Oltáriszentséget. A tabernákulum ajtaján az emmauszi vacsora képe látható dúsan aranyozott fadomborműn.3 mellékoltár található a templomban.Közvetlenül a szentély előtt jobb oldalon helyezkedik el a Jézus Szíve oltár, melyen két márványdíszítéses oszlop között áll a Jézus Szíve szobor, Szent István és Szent László szobra között. Az oszlopokon kis angyalputtók ülnek. Jézus, figyelmeztetően mutat Szentséges Szívére. Szent István jogarral és az országalmával, Szent László bárddal a kezében látható.A bal oldali mellékhajóban a Lourdes-i oltáron terméskövekkel kirakott mélyedésben áll a Szűzanya szobor, kék övvel átfogott fehér ruhában, lábán piros rózsák. Az oltár alatt a Szent Sír helyezkedik el.A jobb oldali mellékhajóban a Szent Anna oltár oltárképén Szent Anna imádkozik Máriával és Joakimmal, ki felfelé tekint az angyalok és a galamb képében látható Szentlélek felé. Az oltáron két oldalt áll Szent Vendel és Szent Rókus szobra.
A templomban még Szent József, Szent Antal és Kis Szent Teréz nagyméretű szobrai láthatók.A kóruson áll az 1941-ben készült két manuálos, pneumatikus vezérlésű orgona. Homlokzatának 3 ablakában ezüstre festett horgany sípok szólnak. Az orgonaszekrényét kis angyalputtó díszíti. 1964 óta villanymotoros fújtatóval működik.A templom az országos műemlékek között szerepel a trinitáriusoktól származó aranyozott ékköves kehellyel és a sugaras szentségtartóval együtt.
Írásos említésével először a 13. sz.-ban találkozunk, mikor IV. Béla király Albeus nyitrai érsekkel összeíratta a Pannonhalmi Apátság birtokait. Mocsához tartozott még Csém, Boldogasszony és Tömörd - puszta.
Mocsa az Árpád-korban királyi birtok volt. A királynék udvartartására szolgált.
1291-ben Fenenna királyné, III. András felesége az esztergomi érsekségnek adományozta, és ettől kezdve mindvégig az érsekség tulajdona volt.
1543-ban a törökök elpusztították.
1622-ben református magyarokkal telepítették újra a falut. Ekkor alakult a református egyházközsége. Templomuk 1783-ban épült, mely 1945-ben leégett. A jelenlegi református templom 1952-54 között épült.
A katolikus plébánia 1700 - ban alakult.
A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt, műemlék jellegű római katolikus templomot 1756-ban építtette gróf Csáky Miklós prímás, esztergomi érsek.
Berendezése XVIII. századi barokk stílusban készült.
Ugyancsak műemlék jellegű az 1824-ben készült Szentháromság szobor, melyet a hívek állíttattak egy pestisjárvány után.
A templom 1903-ban a faluval együtt leégett, harangjai is megolvadtak.
Vaszary Kolos hercegprímás segítségével és a hívek adományából újraépült.
A templomnak két harangja van, melyet a hívők készíttettek.
A kisharang 180 kg-os, 1924 – ben készült, a nagyharang 300 kg-os, és 1925 óta hívja a híveket Isten házába.A templom eredeti oltárképe a II. világháborúban tönkrement, a jelenlegit Borsa Antal festette. A képen a Szűzanya látható a kezében rózsafüzért tartó kis Jézussal.A főoltáron két térdeplő angyal dicsőíti a tabernákulumban jelenlévő Oltáriszentséget. A tabernákulum ajtaján az emmauszi vacsora képe látható dúsan aranyozott fadomborműn.3 mellékoltár található a templomban.Közvetlenül a szentély előtt jobb oldalon helyezkedik el a Jézus Szíve oltár, melyen két márványdíszítéses oszlop között áll a Jézus Szíve szobor, Szent István és Szent László szobra között. Az oszlopokon kis angyalputtók ülnek. Jézus, figyelmeztetően mutat Szentséges Szívére. Szent István jogarral és az országalmával, Szent László bárddal a kezében látható.A bal oldali mellékhajóban a Lourdes-i oltáron terméskövekkel kirakott mélyedésben áll a Szűzanya szobor, kék övvel átfogott fehér ruhában, lábán piros rózsák. Az oltár alatt a Szent Sír helyezkedik el.A jobb oldali mellékhajóban a Szent Anna oltár oltárképén Szent Anna imádkozik Máriával és Joakimmal, ki felfelé tekint az angyalok és a galamb képében látható Szentlélek felé. Az oltáron két oldalt áll Szent Vendel és Szent Rókus szobra.
A templomban még Szent József, Szent Antal és Kis Szent Teréz nagyméretű szobrai láthatók.A kóruson áll az 1941-ben készült két manuálos, pneumatikus vezérlésű orgona. Homlokzatának 3 ablakában ezüstre festett horgany sípok szólnak. Az orgonaszekrényét kis angyalputtó díszíti. 1964 óta villanymotoros fújtatóval működik.A templom az országos műemlékek között szerepel a trinitáriusoktól származó aranyozott ékköves kehellyel és a sugaras szentségtartóval együtt.
