Rózsafüzér Királynője templom
Este már a másnapi ünnepre készülve Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony) lesz.
Frissítve ill. megerősítve: 2023.05.30.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
Mocsa rövid története…Mocsa község Komárom-Esztergom megye északnyugati területének közepén helyezkedik el. A település neve egy szláv eredetű személynévnek becéző képzővel ellátott származéka. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a környékbeli mocsarakról kapta a nevét.
Írásos említésével először a 13. sz.-ban találkozunk, mikor IV. Béla király Albeus nyitrai érsekkel összeíratta a Pannonhalmi Apátság birtokait. Mocsához tartozott még Csém, Boldogasszony és Tömörd - puszta.
Mocsa az Árpád-korban királyi birtok volt. A királynék udvartartására szolgált.
1291-ben Fenenna királyné, III. András felesége az esztergomi érsekségnek adományozta, és ettől kezdve mindvégig az érsekség tulajdona volt.
1543-ban a törökök elpusztították.
1622-ben református magyarokkal telepítették újra a falut. Ekkor alakult a református egyházközsége. Templomuk 1783-ban épült, mely 1945-ben leégett. A jelenlegi református templom 1952-54 között épült.
A katolikus plébánia 1700 - ban alakult.
A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt, műemlék jellegű római katolikus templomot 1756-ban építtette gróf Csáky Miklós prímás, esztergomi érsek.
Berendezése XVIII. századi barokk stílusban készült.
Ugyancsak műemlék jellegű az 1824-ben készült Szentháromság szobor, melyet a hívek állíttattak egy pestisjárvány után.
A templom 1903-ban a faluval együtt leégett, harangjai is megolvadtak.
Vaszary Kolos hercegprímás segítségével és a hívek adományából újraépült.
A templomnak két harangja van, melyet a hívők készíttettek.
A kisharang 180 kg-os, 1924 – ben készült, a nagyharang 300 kg-os, és 1925 óta hívja a híveket Isten házába.A templom eredeti oltárképe a II. világháborúban tönkrement, a jelenlegit Borsa Antal festette. A képen a Szűzanya látható a kezében rózsafüzért tartó kis Jézussal.A főoltáron két térdeplő angyal dicsőíti a tabernákulumban jelenlévő Oltáriszentséget. A tabernákulum ajtaján az emmauszi vacsora képe látható dúsan aranyozott fadomborműn.3 mellékoltár található a templomban.Közvetlenül a szentély előtt jobb oldalon helyezkedik el a Jézus Szíve oltár, melyen két márványdíszítéses oszlop között áll a Jézus Szíve szobor, Szent István és Szent László szobra között. Az oszlopokon kis angyalputtók ülnek. Jézus, figyelmeztetően mutat Szentséges Szívére. Szent István jogarral és az országalmával, Szent László bárddal a kezében látható.A bal oldali mellékhajóban a Lourdes-i oltáron terméskövekkel kirakott mélyedésben áll a Szűzanya szobor, kék övvel átfogott fehér ruhában, lábán piros rózsák. Az oltár alatt a Szent Sír helyezkedik el.A jobb oldali mellékhajóban a Szent Anna oltár oltárképén Szent Anna imádkozik Máriával és Joakimmal, ki felfelé tekint az angyalok és a galamb képében látható Szentlélek felé. Az oltáron két oldalt áll Szent Vendel és Szent Rókus szobra.
A templomban még Szent József, Szent Antal és Kis Szent Teréz nagyméretű szobrai láthatók.A kóruson áll az 1941-ben készült két manuálos, pneumatikus vezérlésű orgona. Homlokzatának 3 ablakában ezüstre festett horgany sípok szólnak. Az orgonaszekrényét kis angyalputtó díszíti. 1964 óta villanymotoros fújtatóval működik.A templom az országos műemlékek között szerepel a trinitáriusoktól származó aranyozott ékköves kehellyel és a sugaras szentségtartóval együtt.
Írásos említésével először a 13. sz.-ban találkozunk, mikor IV. Béla király Albeus nyitrai érsekkel összeíratta a Pannonhalmi Apátság birtokait. Mocsához tartozott még Csém, Boldogasszony és Tömörd - puszta.
Mocsa az Árpád-korban királyi birtok volt. A királynék udvartartására szolgált.
1291-ben Fenenna királyné, III. András felesége az esztergomi érsekségnek adományozta, és ettől kezdve mindvégig az érsekség tulajdona volt.
1543-ban a törökök elpusztították.
1622-ben református magyarokkal telepítették újra a falut. Ekkor alakult a református egyházközsége. Templomuk 1783-ban épült, mely 1945-ben leégett. A jelenlegi református templom 1952-54 között épült.
A katolikus plébánia 1700 - ban alakult.
A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt, műemlék jellegű római katolikus templomot 1756-ban építtette gróf Csáky Miklós prímás, esztergomi érsek.
Berendezése XVIII. századi barokk stílusban készült.
Ugyancsak műemlék jellegű az 1824-ben készült Szentháromság szobor, melyet a hívek állíttattak egy pestisjárvány után.
A templom 1903-ban a faluval együtt leégett, harangjai is megolvadtak.
Vaszary Kolos hercegprímás segítségével és a hívek adományából újraépült.
A templomnak két harangja van, melyet a hívők készíttettek.
A kisharang 180 kg-os, 1924 – ben készült, a nagyharang 300 kg-os, és 1925 óta hívja a híveket Isten házába.A templom eredeti oltárképe a II. világháborúban tönkrement, a jelenlegit Borsa Antal festette. A képen a Szűzanya látható a kezében rózsafüzért tartó kis Jézussal.A főoltáron két térdeplő angyal dicsőíti a tabernákulumban jelenlévő Oltáriszentséget. A tabernákulum ajtaján az emmauszi vacsora képe látható dúsan aranyozott fadomborműn.3 mellékoltár található a templomban.Közvetlenül a szentély előtt jobb oldalon helyezkedik el a Jézus Szíve oltár, melyen két márványdíszítéses oszlop között áll a Jézus Szíve szobor, Szent István és Szent László szobra között. Az oszlopokon kis angyalputtók ülnek. Jézus, figyelmeztetően mutat Szentséges Szívére. Szent István jogarral és az országalmával, Szent László bárddal a kezében látható.A bal oldali mellékhajóban a Lourdes-i oltáron terméskövekkel kirakott mélyedésben áll a Szűzanya szobor, kék övvel átfogott fehér ruhában, lábán piros rózsák. Az oltár alatt a Szent Sír helyezkedik el.A jobb oldali mellékhajóban a Szent Anna oltár oltárképén Szent Anna imádkozik Máriával és Joakimmal, ki felfelé tekint az angyalok és a galamb képében látható Szentlélek felé. Az oltáron két oldalt áll Szent Vendel és Szent Rókus szobra.
A templomban még Szent József, Szent Antal és Kis Szent Teréz nagyméretű szobrai láthatók.A kóruson áll az 1941-ben készült két manuálos, pneumatikus vezérlésű orgona. Homlokzatának 3 ablakában ezüstre festett horgany sípok szólnak. Az orgonaszekrényét kis angyalputtó díszíti. 1964 óta villanymotoros fújtatóval működik.A templom az országos műemlékek között szerepel a trinitáriusoktól származó aranyozott ékköves kehellyel és a sugaras szentségtartóval együtt.
