Egykor Várad püspökeinek a birtoka volt. Eredetileg nem a mostani helyén, hanem a Tőz víze mellett állt, de gyakori kiáradása miatt a község elköltözött innen a mostani helyére. A Tőz az a hegyi patak, amely a Béli hegyekből ered, a határt képezi a temesvári és nagyváradi egyházmegye között.

A Béli hegyek lábánál elterülő nagyközséget festői szépségűvé varázsolja a Mézes és a Meggyes pataka, amely község 1552-ben esperesi székhely volt. Lelkészei közül csak egyet ismerünk: Ábrahámot, aki 1332–1335-ben húsz garas tizedet fizetett. Ez is mutatja, hogy tekintélyes egyházközség volt. Pázmány Péter szerint, itt volt, a mai Olcsán, az Aiska vagy Ochha-i prépostság.

1744-ben gróf Csáky Miklós püspök Nyírbátorból két ferences szerzetest hoz, akik számára kolostort akar építeni, de a következő évben 1745-ben visszatérnek ko-lostorukba. Így a plébánia újraalapításának éve tulaj-donképpen 1745. Itt magyarok, szlovákok és németek éltek, akik itt a jóhírű üveggyárban dolgoztak.

A püspök nagy segítségére volt munkatársa, Zalány Nagy József, aki saját vagyonát és házát a plébános jobb megélhetésére ajándékozta az egyházközségnek.

Mai templomát 1810-ben kezdi meg építeni Miklóssy Ferenc váradi püspök és 1818-ban fejezik be. Széküresedés lévén 1811–1821 között a templomot 1818 szeptember 8-án Spiegel Ignác váradi kanonok áldotta meg. Ekkor egy mellékoltára volt, a Szűz Mária oltára, amelyet b.e. Dr. Schlauch Lőrinc bíboros, váradi püspök lourdes-i oltárrá alakíttatta át, szép, életnagyságú fehér márvány szobrot helyezvén a barlangba.

A múlt század végén Nagys. és Ft. Dóczy János egykori plébános, tb. kanonok még egy oltárt állíttat Jézus Szíve tiszteletére. Majd az 1970-es években az egykori kántor, Gábor István és családja Páduai Szent Antal tiszteletére emeltet még egy oltárt.

A II. világháborúban a templomot találat érte és tornyában, az 1925-ös évben Jézus Szíve tiszteletére öntetett harangot elrepesztette. Ugyancsak tüzet fogott a főoltárasztal része és elégett. A hívek ezeket pótolták. 1956-ban, amikor bérmálás volt az egyházközségben, a katolikus asztalosok elkészítették az új oltárt, majd 1970-es években, mostani püspök atyánk, Tempfli József gondoskodásából, aki tenkei plébánosként Bélt is adminiszátrálta, új nagy harangot öntet Nagytiszteletű Vas Zoltán református lelkésszel, aki harangöntéssel is foglalkozik és villamosítja mind a két harangot. A kisebbik Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletét hirdeti.

Háború után többször javították kívül és belül, de a nagy javításokat az elmúlt években végezték. Kívül tisztelendő Mahajduda János bélfenyéri h. plébános, és belül tisztelendő Sövér István bélfenyéri h. plébános idejében javították. 1993 augusztus első vasárnapján áldotta meg újra Tempfli József úr Őexcellenciája.

Évtizedek óta nincs saját plébánosa. Általában a szomszéd (30 km-re lévő) bélfenyéri plébános látja el, már 1970-es évektől, de néha a tenkei gondjaira van bízva. Mindössze 33 család él itt, nagyobbrészt idősek. 2001-ben két keresztelés volt, temetés egy sem.

Filiája: Bokszeg-Gyártelep, ahol egy fafeldolgozó gyárban dolgoznak katolikusok is. 39 család van itt. 1993-ban a gyár vezetőinek jóindulatából a gyár területén, egy használaton kívüli épületet alakítottak át kápolnává, ahová azóta rendszeresen kijárnak a lelkészek misézni minden második vasárnap, amikor Bélben is miséznek.