A középkorban a Toldy nemzetség birtoka volt, melynek egyik ága e birtokról Szalontai Toldynak mondta magát. A XIV. században jelentéktelen falu csupán, mert a tőszomszédságban álló Kölesér a központ, az út is itt vitt keresztül. 1332–1335-ben Miklós, majd utódja Tamás 1337-ben pápai tizedként csupán nyolc garast fizetett.

Középkori temploma a mai református templom helyén allott. Csúcsíves épület volt, fallal körülvéve és egyik szögletén egy védtoronnyal. Másik büszkesége volt a községnek az árokkal körülvett kővár. 1552-ben csupán 2 forintot adományozott a Tridenti Zsinatra. A protestántizmus elterjedése után itt a katolikus élet teljesen megszűnik. A múlt század közepe táján, alig él itt 20 katolikus. Bikács filiája volt. 1855-ban az idejött hivatalnokokkal felszaporodik a hívek száma és 106-ra emelkedett. Az 1863-as éhínség gyarapította a katolikusok számát, mert az éhínség elől menekülő kecskeméti lakosok itt felebaráti szeretetre találnak. Szaniszló Ferenc váradi püspök 1866-ban megvett iskolai célra egy épületet a városháza mellett, amelyet a következő évben utódja, Lipovniczky István püspök megfelelően átalakíttat, és megengedi hogy szentmisét tartsanak benne. 1870-ben a Káptalan, papság és hívek adományaiból telket vásárolnak a templom számára, de csak 1875-ben fognak hozzá a templom építéséhez, amelyet 1876 augusztus 20-án Zajnay János váradi kanonok megáld. Stílusa neoklasszikus. A teljes összeget, amely 18.000 forint volt, Lipovniczky István püspök viselte. A templomot Szent István első szent Királyunk tiszteletére szentelték fel. A főoltár képet Szamossy Elek akadémikus-tanár, váradi festőművész festette: Szent István felajánlja koronáját a Nagyasszonynak.

Ekkor még vasárnaponként Váradról jönnek ki misézni. 1879 május 15-én megvásárolja Lipovniczky püspök Lovassy Albert házát plébánia céljaira. 1880 február 22-én Szalontára küldi, önálló lelkésznek a debreceni káplánt, Vitkovszky Flórist. Ekkor a hívek száma 1069. Dr. Schlauch Lőrinc bíboros, váradi püspök 1888-ban 91 személyt a bérmálás szentségében részesít. 1912 szeptember 1-én Dr. Lányi József felszentelt püspök megáldja az új katolikus iskolát. 1926 augusztus 22-én az egyházközség temploma fennállásának 50-ik jubileumát ünnepelte, amikor Bjelik Imre püspök, apostoli kormányzó jelenlétében kigyulladt a templomban a villany. 1928-ban Mayer Antal ap. kormányzó megáldja a templom új harangjait és orgonáját és Bakator Józsefet szalontai plébánossá nevezi ki a kormányzó. 1930-ban Nagyszalontának 15.331 lakosa van, ebből 1.115 katolikus (11.121 református, 1.836 görögkeleti, ebben a számban benne voltak a katonák és diákok, akik itt tanultak), 738 izraelita, 273 görögkatolikus, 141 baptista, 42 luteránus, 21 nazarénus, 19 adventista, 5 mohamedán és 15 más. Ma pedig majdnem 10 ezerrel több a lakosok száma és ebből katolikus 1.000 (14.000 református, 5.000 görögkeleti és 4.000 más-más).

1976-ban Nt. Pálos István tb. kanonok, akkori plébános megújította a templom belsejét.1985-ben Nt. Bohács Sándor tb. esperes plébános a templom külsejét renováltatta, külföldi segítséggel. Az elmúlt években sikerült a régi salétromos plébánia épület helyett egy új, modern épületet felhúzni a mostani plébános, Nt. Gyenge Béla tb. esperes utánajárásának köszönhetően.