Kraszna neve már a Váradi Regestrumban (1217) is előfordul. A XIII. században Krasznát városként (oppidum) emlegetik. Krasznát ekkor vár is védte, de ma már nyoma sincs. Egy 1251-bő1 származó oklevélből tudjuk, hogy létezett. Ez oklevél szerint a vár Somlyó, Perecsen és Ráton között volt, a Csere-tetőn. Bár egy oklevél 1257-ben már a vár romlását említi, mégis a XV. században még volt várnagya. Czompor Péter Kraszna várnagya zálogba veszi a szomszédos récsei birtokot Keresztúri Györgytől (dr. Petri Mór: Szilágy megye monográfiája). A török hódoltság idején pusztulhatott el végleg (1665).
1345 tájt említenek az írások egy Vincze nevű krasznai főesperest (archidiaconus de Kraszna).

1391-ben László volt a krasznai plébános egyúttal a tasnádi vikárius helyettese. Az ő korában épült a mai református templom szentélye. A templom gótikus stílusú, szentélye boltozott, ablakai csúcsívesek. A csúcs­ívek bordái faragott kőből vannak. A torony és a főhajó későbbi, mint a szentély. A főhajó mennyezete kazettás, festett famennyezet. (Pataki Aszta­los János festette 1730 körül). A torony fala 18 m, ebből emelkedik a 20 m magas, karcsú tető. A tető alatt széles, nyitott rész fut körül, az ún. „gyilkos folyosó”. E folyósó fölötti szögleteket 4 kis melléktorony díszíti. A falak vastagsága 1,20 m és vastag támpillérek erősítik a tornyot is.

Az idők folyamán Kraszna többször birtokost cserélt. Így 1341-ben, a Valkó várához tartozó Krasznát, Dancs mesternek és fiainak adományozzák. Vitéz János püspöksége idején, a váradi püspökségnek is volt itt birtoka.

1450 után a Losonczy Bánfiak, 1520 után Somlyói Báthory István kap itt birtokot. 1553-ból fennmaradt egy összeírás, amely szerint 54 kapu után fizetnek Krasznán adót a jobbágyok. Ezen kívül volt 3 bíró és 110 szegény. A Budai Nagy Antal (1427), majd a Dózsa György (1513) lázadásának leverése után, a jobbágyok sorsa elviselhetetlenné vált. Nem csoda hát, ha a nép szívesen hallgatta a protestáns prédikátorokat. S amikor Drágfi Gáspár Kraszna megye főispánja (1543) Kálvin hitére tér, megreformálja az egész községet. A katolikus papok elhagyták a helységet, s a templom és a papilak a kálvinisták birtokába került.

A jelenlegi katolikus templomot Szaniszló Ferenc püspök nagylelkű adományából 1858-ban építik, Sajnter József építészmester és Koza József ács. A templom építéséhez szükséges anyagot Cziráky birtokos adta a lebon­tott épületekből: követ, cserepet, téglát.

Nincs meghatározható stílusa. Téglalap alakú, egyszerű falakkal, sima mennyezettel. A tető használt cserépből.

A templom méretei: hossza 28 m, szélessége 11,50 m, magassága 7 m. A torony 22 m.

A főoltárképet – mely az Angyalok Királynőjét ábrázolja – ­Bécsben festették 1858-ban. Festője ismeretlen.

Az 1,35 m magas Szent István szobrot bükkfából faragták. Jobb oldalt áll a krasznaiak fogadalmi oltára. Jézus Szíve tiszteletére emelték 1926-ban, amikor árvíz pusztította a községet. 1970-es árvíz megrongálta a templomot is. Szükségessé vált a renoválás, mára elkészült, Duma Ferenc plébános vezetése alatt. 1982-től 1994-ig tartott a tető-, a külső, majd a belső javítás. Ugyanígy megújította a plébánia épületét is.
A templomot 2024-ben felújitották.