A város közepén lévő hegy, amelyre a templomot is építették „szent hegy” nevet viseli ősidők óta. Előzőleg már állt itt egy régi, román stílusú templom, amely valószínűleg egyidős népünk kereszténnyé válásával. Írásos dokumentum azonban csak a XVI. századból van, éspedig 1536-ból, amikoris az erdélyi püspök Statilius János az őt megillető tizedet a somlyói Szűz Mária egyházának hagyta.
Jelenlegi temploma, a csúcsíves építészet utolsó alkotása e megyében. Diadalíve felett egy egyszerű címer látható, három ék (a sárkány fog) címerpajzs két oldalán pedig két betű: S B és az évszám: 1532.
Van a torony alatt egy másik címer, amely magyarázatot ad az előbbire is, mert ez a felirat olvasható rajta: HOC OPUS FECIT MAGNIFIC STEPHANUS BATORI DE SOMLYO VAYVODA TRANSILVANIAE (Ezt a művet Őkegyelmessége Somlyói Bátori István Erdély vajdája készítette).
A szentély késő gót hálóboltozattal bír, terakotta bordázattal. A sekrestyét hasonló keresztbolt födi. A hajót barokk stílusban átalakították. A templom külsejét támpillérek veszik körül. Érdekessége, hogy szentélye nem keletről nyugatra néz, hanem északról délre.
Előbb a Vaták birtoka, majd a Puk nemzetség és később a Báthoriaké volt Szilágysomlyó.
Említést érdemel egy régi monstranciája, amely mindmáig csodálatos módon megmaradt. 60 cm magas és a középkori szárnyasoltárok mintájára készült. Talpa hat karéjú s mindenik karéjban egy-egy mellkép látható Krisztus, Szűz Mária és a négy evangélista képe. Talapzatán az alábbi felírás. TATO MONSTRANZY NALEZI KOSTELV POLESSOWSREMV ANNO 1606. Valószínű a Báthoriak lengyelországi összeköttetései révén kerülhetett ide. Hajdan két vára volt Somlyónak. Egy a város felett lévő Magura hegyen (ennek nyoma sincs ma már), és egy másik benn a városban a Kraszna jobb partján, amelyből két csonka kerek bástya torony s nyugati kapuja felett az emeletes őrház falai még megvannak. Két címerpajzs van e kapun: a Báthori címer egyik pajzsban, a másik pajzs üres. Valószínű Thelegdy Katalin címere volt benne, mert az építésekor 1532-ben ő volt a vár asszonya. Férje szintén Báthori István volt. Az ő fiúk – aki e várban született – a későbbi erdélyi fejedelem, majd lengyel király Báthori István.
II. Rákóczi György felesége Báthori Zsófia is itt született e várban. Somlyó történelmének szomorú dátuma az 1660-ik esztendő, amikor is a törökök, akik Erdélyből Várad elfoglalására itt mentek át, felégették a falvakat és egyházakat. Így a somlyói templomot is, amelyet 1666-ban Báthori Zsófia II. Rákóczi Ferenc özvegye segítségével helyreállítottak. Tornyát 1780-ban építették.
Három oltára van: a főoltár a mennybe felvett Boldogasszony tiszteletére, amelyet a Varju família emeltetett. Az oltár fölött címerük látható. Két mellékoltára van: egyik Szent József és a másik Nepomuki Szent János tiszteletére.
A templomot 1970-es évek elején belül Mentes Ferenc apátkanonok, plébános idejében, kívül pedig 1980 után Mentes József kanonok plébános idejében javították.
2000-ben a templomkertben keresztutat állítottak fel. A művészi munkát Dr. Nagyné Pápai Éva, veszprémi művésznő végezte, aki a munkálatok ellenértéke meg-szerzéséről is gondoskodott. Szép művészi bronz dombor-művek jelenítik meg Jézus szenvedéstörténetét.
Somlyón jelenleg 386 családban élnek katolikusok. 2001-ben volt 11 keresztelés és 25 temetés.
1731 óta minorita rendház is áll Szilágysomlyón az ún. „kis templommal”, Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelve.