Itt található a 11 méter magas Mária szobor, melyet 2008-ban szenteltek fel. 

Országfelajánlás Mária lábánál
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek áldotta meg a Hercegszántó melletti Máriakert kegyhelyen felállított tíz és fél méteres Mária-szobrot október 13-án.
A településről elszármazott, Amerikában élő Vöő Sándor 2006-ban fordult a falu plébánosához, Polyák Imréhez egy Mária-szobor felállításának tervével. Az alkotást a Pécsett élő Rigó István szobrászművész két év alatt készítette el. Feigl József polgármester köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy a 2300 lakosú község címere is Mária mennybemenetelét ábrázolja, valamint a településen található ortodox és katolikus templomot is Mária tiszteletére szentelték fel.
Bábel Balázs érsek a főegyházmegyéből és az érseki tartomány más részéről is érkezett papokkal együtt rózsafüzért imádkozott, majd megáldotta a Mária-szobrot és az alkotás mellett felállított márványkeresztet. A főpásztor a szentmise után egyházmegyéjét, a magyar egyházat és a magyar nemzetet az itt élő nemzetiségekkel együtt Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlotta.
A helybeliek azonnal megszerették a település új büszkeségét, amely a világ egyik legnagyobb Mária-szobra. Egyikük találóan megállapította: a Szűzanya e szobor által is üzenni akar nekünk. Tekintete szomorú, mert aggódik a világ jelenlegi állapota miatt, kezének kérő mozdulata pedig jelzi, hogy nem szűnik közbenjárni értünk Fiánál, Jézus Krisztusnál.
Történet:Hercegszántó
Vodica-Máriakert
Bács-Kiskun megyében lévő kegyhely
A hercegszántó-máriakerti kegyhely története kevésbé ismert a magyar hívek körében, a környéken élő sokác (horvát) katolikusok viszont több mint másfél évszázada járnak ide rendszeresen imádkozni. A kegyhely kápolnája, s annak környéke a közelmúltban - helyi családok összefogásának köszönhetően - megújult, szentelését Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek 2004. szeptember 8-án, délután 5 órakor, szentmise keretében végezte A hercegszántói sokác elbeszélés szerint, a Mária-kápolna helyén hajdan egy nagy rét volt, ahol juhokat és teheneket legeltettek; és a vadicai kút vizéből itatták a jószágokat. Történt egyszer, hogy miközben szénát ka-száltak a réten, az egyik imádságos életet élő férfi elment a kútra vizet merni. Amint fölé hajolt, hogy korsóját kötőfékén leengedje, a víz váratlanul hullámzani kezdett, majd hirtelen fényesség lett, és a kútban egy képet látott, amely Szűz Máriára és a kisded Jézusra hasonlított: Ekkor a kép hirtelen megváltozott, s azt látta, hogy egy asszony kislányt tart az ölében. Azonnal visszament a többiekhez és elmondta nekik, hogy mit látott: Mindnyájan a kúthoz siettek, ám ők semmit. sem láttak. A férfi: elszégyellte magát, hogy a többiek nem látják, amit ő. Amikor otthon elmesélték a történteket, egyesek elhitték, mások nem. A férfinak azonban nem volt nyugta, éjjel sem tudott aludni. Másnap fogta magát, és megint elment a kúthoz. Ismét az a kép fogadta, mint az előző napon. Eszébe jutott, hogy másnap Kisboldogasszony napja lesz; és ekkor felötlött-benne, hogy valójában Szent Annát látta a kisded Máriával. Összesen három alkalommal látta ugyanazt a képet, ennek jeleként egy fűzfát ültettek azon a helyen. A kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek. Különböző helyekről lovas kocsin érkeztek ide a zarándokok, akik imádkoztak, énekeltek, és itt töltötték az éjszakát, ünnepelve Szűz Máriát. Több csodás gyógyulás is történt.
Egyházi kivizsgálást követően, 1838-ban az akkori kalocsai érsek, Klobusiczky Péter (1823-1843 között volt főpásztor) hivatalosan is kegyhelynek ismerte el Máriakertet, és személyesen szentelte fel a jelenés helyén épült kápolnát. A kápolna mellé, 1933-ban egy bajai polgár hálából - mivel vak kisfia meggyógyult - egy Mária-szobrot építtetett. Cz. B.
(Forrás: Keresztény Élet 2004.szeptember 5. 3.old.)
 

Búcsújáróhelyről bővebben: http://www.bucsujaras.hu/hercegszanto/index.html