Szent Miklós püspök-templom
Ma van péntek Húsvét nyolcadában, ezért lehet, hogy különleges (a vasárnapihoz hasonló) miserend van életben.
Frissítve ill. megerősítve: 2021.03.13.
Összegyűlt 320 adományozásnak hála 4,5 millió forint arra, hogy a miserend.hu közepében működő struktúra és adminisztrációs felület megújulhasson, hogy modernizálhassuk és ezen keresztül frissíthessük a miserend.hu-t. Köszönjük szépen a sok-sok támogatást, a gyűjtés megosztását, minden hálát és fohászt!
Folytatódjon hát a munka önkéntesen és fizetve egyaránt!
Az adománygyűjtés részlete, állása, és biztonságos fizetési mód elérhető az Adomány.hu oldal:
hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
10:00
Kapcsolódó információk
Hétköznapra eső ünnepeken a Szent Liturgia 18-kor kezdődik.
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
Győr egykori rác temploma - a magyarországi rác (szerb) templomok többségéhez hasonlóan (vö. Budapest, Pomáz, Budakalász, Eger stb.) nem az utcáról nyílik, hanem kerítéssel körbezárt kertben áll. Történetéről így olvashatunk az egyházközség honlapján:
A belvárostól nyugatra fekvő Újváros már a XVIII. században is jelentős külvárosa volt Győrnek. A győri vár törököktől való visszafoglalása után engedélyezték a menekülő rácok letelepedését. A mai Bálint Mihály utcát, az 1700-as években apró, paraszt-barokk stílusú házikók szegélyezték, s lakóik főként a kereskedéssel és áruszállítással foglalkozó rácok voltak. 1703-ban egy, a maihoz hasonló templom állt, melynek helyére 1727-ben a győri szerb ortodox közösség emelte a különböző stílusjegyeket hordozó, szerb ortodox templomot.
A torony a szép ívelésű homlokzat előtt áll. Szentélye ugyancsak támpilléres, a nyolcszög három oldalával zárul. Formás, jóarányú hagymasisakja a második világháború végén megsérült, 1963-ban állították helyre Káldy Barna tervei alapján. A templom különleges értéke a copfkeretezésű ikonosztázion, és az ugyancsak copf stílusú padok sora. A korábbi barokk kapu helyett a kosáríves hajlatú kapunyílást modern vonalú kétszárnyú vaskapu tölti ki. A templomkertben régi sírkövek láthatók.
Mivel a XIX. század végére a görögkeleti szerb hívők jóformán kihaltak, a szerb egyházközség vagyonát államosították és a Rákosi-korszaktól kezdve a ráctemplom sokáig magányosan állt. Ettől kezdve ezüstveretű misekönyve, ikonjai a többi különleges értéket viselő kegytárggyal együtt a Szentendrei Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény részét képezték. Az ikonosztáziont a sorozatos betörések elől Szentendrére menekítették, majd a győri Xantus János Múzeumba. Az immár elhagyatott, üres épület az összedőlés szélén állt. Újságcikkek rebesgették a vagyonától megfosztott ráctemplom pusztulását. Végül a városvezetés úgy döntött, valamiképpen hasznosítják az épületet. Eredetileg kultúrháznak szerették volna kialakítani, de végül a görögkatolikusok kérésére a Szerb Ortodox Egyház 1997-ben átadta egyházi használatra a templomot a Győri Görögkatolikus Egyházközségnek, mely mai napig szertartásait itt végzi. 1995-ben a templom, a paplakkal együtt felújításra került Fekete András atya vezetésével. Utódja idejében több átalakításon ment keresztül a parókia. A parókia tulajdonjoga a győri önkormányzaté volt, amit 2011-ben a Görögkatolikus Egyház megvásárolt az önkormányzattól Tóth András parókus idejében.
A belvárostól nyugatra fekvő Újváros már a XVIII. században is jelentős külvárosa volt Győrnek. A győri vár törököktől való visszafoglalása után engedélyezték a menekülő rácok letelepedését. A mai Bálint Mihály utcát, az 1700-as években apró, paraszt-barokk stílusú házikók szegélyezték, s lakóik főként a kereskedéssel és áruszállítással foglalkozó rácok voltak. 1703-ban egy, a maihoz hasonló templom állt, melynek helyére 1727-ben a győri szerb ortodox közösség emelte a különböző stílusjegyeket hordozó, szerb ortodox templomot.
A torony a szép ívelésű homlokzat előtt áll. Szentélye ugyancsak támpilléres, a nyolcszög három oldalával zárul. Formás, jóarányú hagymasisakja a második világháború végén megsérült, 1963-ban állították helyre Káldy Barna tervei alapján. A templom különleges értéke a copfkeretezésű ikonosztázion, és az ugyancsak copf stílusú padok sora. A korábbi barokk kapu helyett a kosáríves hajlatú kapunyílást modern vonalú kétszárnyú vaskapu tölti ki. A templomkertben régi sírkövek láthatók.
Mivel a XIX. század végére a görögkeleti szerb hívők jóformán kihaltak, a szerb egyházközség vagyonát államosították és a Rákosi-korszaktól kezdve a ráctemplom sokáig magányosan állt. Ettől kezdve ezüstveretű misekönyve, ikonjai a többi különleges értéket viselő kegytárggyal együtt a Szentendrei Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény részét képezték. Az ikonosztáziont a sorozatos betörések elől Szentendrére menekítették, majd a győri Xantus János Múzeumba. Az immár elhagyatott, üres épület az összedőlés szélén állt. Újságcikkek rebesgették a vagyonától megfosztott ráctemplom pusztulását. Végül a városvezetés úgy döntött, valamiképpen hasznosítják az épületet. Eredetileg kultúrháznak szerették volna kialakítani, de végül a görögkatolikusok kérésére a Szerb Ortodox Egyház 1997-ben átadta egyházi használatra a templomot a Győri Görögkatolikus Egyházközségnek, mely mai napig szertartásait itt végzi. 1995-ben a templom, a paplakkal együtt felújításra került Fekete András atya vezetésével. Utódja idejében több átalakításon ment keresztül a parókia. A parókia tulajdonjoga a győri önkormányzaté volt, amit 2011-ben a Görögkatolikus Egyház megvásárolt az önkormányzattól Tóth András parókus idejében.
