Nagyboldogasszony templom
Frissítve ill. megerősítve: 2015.10.20.
Összegyűlt 320 adományozásnak hála 4,5 millió forint arra, hogy a miserend.hu közepében működő struktúra és adminisztrációs felület megújulhasson, hogy modernizálhassuk és ezen keresztül frissíthessük a miserend.hu-t. Köszönjük szépen a sok-sok támogatást, a gyűjtés megosztását, minden hálát és fohászt!
Folytatódjon hát a munka önkéntesen és fizetve egyaránt!
Az adománygyűjtés részlete, állása, és biztonságos fizetési mód elérhető az Adomány.hu oldal:
hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
16:00
vasárnap
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
Az első templom építése 1799-ben kezdődött, és 1800-ig tartott. A földtől 3 láb magasságig kőből, majd vályogból, a tető pedig nádból készült. Az oromzatán fából alakítottak ki egy tornyot. A homlokzatra egy kőkeresztet erősítettek, az ajtóval szemben, a templomon kívül egy 75 fontos harang lógott. Később egy nagyobbat is felállítottak mellé. Mindkét harangot 1818. augusztus 24-én Vorum József püspök áldotta meg. Az épületben volt egy faoszlopokon álló kórus. A padló téglával volt kirakva. 1801-ben „Mária mennybemenetelése” áldotta meg a csákvári pap és kerületi esperes. 1836-ban a bejárati homlokzat leomlott. Mivel frontvonalon volt a kórus is, az egész karzatot is le kellett bontani. A régi anyag használhatatlan lett, a község kasszája üres, így a templom karzat nélkül maradt 1839-ig, amikor újra építették a karzatot, ahol egy kis orgona fért el és állóhelyek voltak. 1859-ig nincsenek újabb adatok, valószínűleg rossz állapotú volt a kápolna. A szári plébános, Koppalik Kajetán ekkor kérte Farkas Imre püspököt arra, hogy adjon 100 Ft-ot a restaurálásra. Még ebben az évben Hübner Márton tetőfedő és Tallitsh József asztalos megjavították a tetőt.
10 év múlva újra rettentő rossz állapotba került a templom, mely a lakosok szegénységét is bizonyította. Lauchs Lőrinc plébános segítségével 1876-ban újra megmentették az épületet. A király 100 Ft-ot, Trefort Ágoston művelődési miniszter 500 Ft-ot, a hívők 600 Ft-ot ajánlottak fel a cél érdekében. Ekkor született az ötlet, hogy adják el a régi templom telkét, és az új kerüljön a falu széles utcájának közepére. A telket 1877. június 4-én megvásárolták, elkezdődött az építkezés, december 8-án megtörtént a felszentelés.
A fatornyos kistemplomot 1902-ben életveszélyes tetőszerkezete miatt be kellett zárni. Ramsperger János szári plébános gyűjteni kezdett a templom megmentésére. A hívők adakoztak, a szári egyházi pénztár kölcsönt nyújtott, így 1902 végén elkezdték a renoválást. Ez idő alatt a miséket az iskolában tartották.
1908-ban új, 70 kilógrammos harangot öntettek Budapesten Túri János és fia , Ferenc műhelyében, majd 1928-ban egy új, 140 kilógrammos harangot készíttettek, amit Kreidl János és felesége, Metzger Mária ajánlott fel a falu számára. A budapesti Slezák János készítette a következő felirattal: „Isten tiszteletére Kreidl János és Metzger Mária ajándéka”.
1936-ban összegyűlt a pénz egy torony építésére. A pénzt a művelődési miniszter, a hívők és Kreidl János hitel formájában bocsátották rendelkezésre, és még augusztus 13-án átadták, és a csepeli pap áldotta meg.
A II. világháborús károkat hamar helyrehozták, bevezették az áramot, újra festettek, és Wágner János budapesti festő képeivel díszítették, melyeket a száraz falra festett. (Középen két angyal között Szűz Mária képe, jobb oldalon a fatimai, bal oldalon lourdes-i jelenés. A plafonon négy méter átmérőjű képen a korona és Szent István országának felajánlása (ez ma nincs már meg). 1955-ben Shovoy Lajos kerületi érsek szentelte fel.
A templomban a kezdetektől volt oltár. Színe fehér, fából készült. Sekrestye sokáig nem volt. Az orgona nem értékes, az előző század 30-as éveitől nem használták rossz állapota miatt. 1846-ban hozták rendbe. A felszereltség az 1805-ös lista szerint szerény, de elegendő. A II. világháborúban minden eltűnt, de pótolták. A padok puhafából készültek, a 90-es években teljesen kicserélték őket, és igen szép más berendezési tárgyakat is vásároltak.
A templom külső képe teljesen egyszerű. A torony a főhajóban van, lent középen a kőkeretes bejárati kapu. Az oldalhajók is egyszerűek, az ablakok ívesek. A tornyot négyoldalú palást borítja, a csúcsán kereszt, 2005-ben borítását felújították, rézzel burkolták.
10 év múlva újra rettentő rossz állapotba került a templom, mely a lakosok szegénységét is bizonyította. Lauchs Lőrinc plébános segítségével 1876-ban újra megmentették az épületet. A király 100 Ft-ot, Trefort Ágoston művelődési miniszter 500 Ft-ot, a hívők 600 Ft-ot ajánlottak fel a cél érdekében. Ekkor született az ötlet, hogy adják el a régi templom telkét, és az új kerüljön a falu széles utcájának közepére. A telket 1877. június 4-én megvásárolták, elkezdődött az építkezés, december 8-án megtörtént a felszentelés.
A fatornyos kistemplomot 1902-ben életveszélyes tetőszerkezete miatt be kellett zárni. Ramsperger János szári plébános gyűjteni kezdett a templom megmentésére. A hívők adakoztak, a szári egyházi pénztár kölcsönt nyújtott, így 1902 végén elkezdték a renoválást. Ez idő alatt a miséket az iskolában tartották.
1908-ban új, 70 kilógrammos harangot öntettek Budapesten Túri János és fia , Ferenc műhelyében, majd 1928-ban egy új, 140 kilógrammos harangot készíttettek, amit Kreidl János és felesége, Metzger Mária ajánlott fel a falu számára. A budapesti Slezák János készítette a következő felirattal: „Isten tiszteletére Kreidl János és Metzger Mária ajándéka”.
1936-ban összegyűlt a pénz egy torony építésére. A pénzt a művelődési miniszter, a hívők és Kreidl János hitel formájában bocsátották rendelkezésre, és még augusztus 13-án átadták, és a csepeli pap áldotta meg.
A II. világháborús károkat hamar helyrehozták, bevezették az áramot, újra festettek, és Wágner János budapesti festő képeivel díszítették, melyeket a száraz falra festett. (Középen két angyal között Szűz Mária képe, jobb oldalon a fatimai, bal oldalon lourdes-i jelenés. A plafonon négy méter átmérőjű képen a korona és Szent István országának felajánlása (ez ma nincs már meg). 1955-ben Shovoy Lajos kerületi érsek szentelte fel.
A templomban a kezdetektől volt oltár. Színe fehér, fából készült. Sekrestye sokáig nem volt. Az orgona nem értékes, az előző század 30-as éveitől nem használták rossz állapota miatt. 1846-ban hozták rendbe. A felszereltség az 1805-ös lista szerint szerény, de elegendő. A II. világháborúban minden eltűnt, de pótolták. A padok puhafából készültek, a 90-es években teljesen kicserélték őket, és igen szép más berendezési tárgyakat is vásároltak.
A templom külső képe teljesen egyszerű. A torony a főhajóban van, lent középen a kőkeretes bejárati kapu. Az oldalhajók is egyszerűek, az ablakok ívesek. A tornyot négyoldalú palást borítja, a csúcsán kereszt, 2005-ben borítását felújították, rézzel burkolták.
