Mária Magdolna-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2024.07.02.
Összegyűlt 320 adományozásnak hála 4,5 millió forint arra, hogy a miserend.hu közepében működő struktúra és adminisztrációs felület megújulhasson, hogy modernizálhassuk és ezen keresztül frissíthessük a miserend.hu-t. Köszönjük szépen a sok-sok támogatást, a gyűjtés megosztását, minden hálát és fohászt!
Folytatódjon hát a munka önkéntesen és fizetve egyaránt!
Az adománygyűjtés részlete, állása, és biztonságos fizetési mód elérhető az Adomány.hu oldal:
Bemutatkozás
A kőből rakott, a XII. században épült Mária Magdolna-templom a román stílus és a kora gótika egyedülállóan szép hazai emléke egyszerűen formált részleteivel, hajójának falfestményeivel.
A templom hajója ma is román stílusú, a XIV-XV. századi szentélye és tornya gótikus. A belsőben szép, XII. századi, román stílusú és XV. századi, gótikus falképek is megőrződtek. Ugyanebből a korból más berendezés is megmaradt: a középkori falazott szószék és a kora gótikus keresztelőmedence.
A barokk - bár csak kevés nyomot hagyott rajta, de - ezt a templomot sem kerülte el: a nyugati homlokzati torony két oldalán Szent József és Remete Szent Antal XVIII. századi barokk kőszobra áll.
A templomban lévő történeti leírás szerint:
A templom, mint egyhajós, négyzetes szentélyű templom épült az Árpádok idejében, a diadalív freskói szerint a 12. században.
A hajó mai is románkori, boltozása eredetileg sem volt.
A torony a 14. század elején épült, mintája nyilván a soproni bencés templomé volt, amely viszont a bécsi Szent István templomtól függ. A mai szentély régi alapfalak felhasználásával a 15. század elején épült, gótikus. A zárókövön lévő évszám 1425; ebben az évben már biztosan befejeződött az építése. Majd a 16. század elején két csúcsíves ablakot vágtak a szentély és a hajó falába.
A 17. században építették a déli fal elé a kis előcsarnokot, és boltozták be a sekrestyét, ezek az építkezések a tornyon lévő zászlócska évszáma szerint 1748-ban fejeződtek be.
A templomot 1943-ban, majd 1948-49-ben restaurálták.
Érdekességek:
A szentélyben még látszik a diadalíven a hajdani boltozás indulásának csonkja, jobboldalt papi ülőfülke csonkja maradt meg. Baloldalt az egyik ablakfülke volt az örökmécses helye, a másik az Oltáriszentségé. (Korábban nem a tabernakulumban tartották.)
Az érseket ábrázoló freskó, 1200 körüli, egyik legértékesebb magyarországi románkori freskó.
A hajófalon lévő freskó a 15. század elején keletkezett, olaszos iskolázottságú művész munkája. Egyik rész a három király érkezését ábrázolja, a másik az apostolok gyülekezetét.
Érdekesség még a szentelési keresztek, bennük a látogatók bekarcolásai. A legrégibb évszám 1469.
A déli falon a 16. század elején készült ablak keretelésében az adományozóról szóló felirat.
A szentély külsején freskótöredék Krisztus-fejjel, a hajó belső freskójával egyidős.