A községtõl kb. 3 km-re déli irányban a hegyek között szép helyen fekszik egy kegyhely. Az itteni Máriás-hódolat írásos emlékei 1866-ig vezethetõek vissza. A korabeli írott szöveg szerint 1866.június 6.-án egy 24 éves legénynek, a községben lakó Szakács Ferencnek ezen a helyen látomásai voltak. (Vidéki Tibor: Karancsság község története és népszokásai 1330-1945-ig). Az eseményrõl a "História Domus" is beszámol.
A Szentkút közelében, a hegy oldalába 1945-ben kõbõl építették ki az impozáns Lourdes-i barlangot. Méltó környezetbe helyezni a búcsújárás kegyhelyét: 1948-tól Miklósi László plébános igyekezett. A kutat az õ ittléte alatt mélyítették, és kövekkel rakták ki az oldalát. Ekkor történt, hogy a kútban óra ketyegéshez hasonló hangokat lehetett hallani. Az észlelt jelenségek vizsgálatára geológusok vállalkoztak, de természetes magyarázatot nem tudtak adni. (Berecz Sándor: Zarándokok könyve 1986. 104.old.). A barlangban két nagyméretû hársfából kifaragott, kb. 120 éves szobor látható: Szûz Máriát és Bernadettet ábrázolja. A barlanghoz 34 lépcsõ vezet fel. A grádicsokra a háborúban elesett hõsi halottak nevét vésték fel. Ma már ez nem látható.
A hely festõi környezetben van, aránylag könnyen megközelíthetõ még autóval is, ezért sokan keresik fel. Régebben búcsúval vonultak ki együtt, szinte az ország minden részébõl jöttek ide gyalogosan és busszal a hívek. Nagyboldogasszony ünnepe elõtti éjjelen virrasztva imádkoztak itt.
Évente két alkalommal hivatalosan is vannak szentmisék. Napjainkban május utolsó szombatján és júliusban, Karmel-hegyi Boldogasszony (júl.16) közelébe esõ szombaton. Maga Mindszenty József bíboros hercegprímás rendelte el a két zarándokmisét a magyarság bûneiért való engesztelés céljából.

http://bucsujaras.hu/karancssag/index.htm