Adventben rorate mise van minden hétköznap 6 órakor. Ebben az időszakban hétköznap más időpontban szentmise nincs.

Minden hónap elsőpéntekén és elsőszombatján este 18 órakor kezdődik a szentmise. Az elsőszombati mise a Rábaközi Madonna kegyoltáránál van.

Szentségimádás vagy vesperás minden csütörtökön fél órával az esti mise előtt.

Jézus Szíve-litánia elsőpénteken az szentmise végén.
Lorettói litánia: Május hétköznapjain 18:00-kor, vagy az esti mise előtt fél órával.
Rózsafüzér: Október hónap hétköznapjain 18:00-kor, vagy az esti szentmise előtt fél órával.

Vasárnap 18:30-kor (télen 17:30) vesperás
Gyóntatás: szerdán, csütörtökön, pénteken és vasárnap a szentmisék alatt vagy után - tájékozódni a apátság Facebook-oldalán érdemes, illetve egyeztetett időpontban lehetséges.

A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

 

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.
A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett. 
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«