Anyakönyvezés: 1718-tól
Mint Árpád-kori településről, már az 1212- és 1215-ös években a Váradi Regestrum tesz említést. A tatárok pusztítása után IV. Béla kunokat telepít ide. A török uralom alatt elpusztul. 1686-tól „kunszentmártonyi puszta” néven emlegetik az oklevelek. Ebben az időben Csongrád látja el a hívek lelki gondozását. A középkori település közelében 1719-től gyors fejlődésnek indul. 1807-ben városi rangot kap, melyet 1895-ben elveszít, és csak 1986-ban nyeri vissza. 1721-ben kis templomot szentelnek. A telekparti határrészen ekkor még állnak az ősi templom falai. Ettől kezdve önálló plébánia, de a plébánia épülete csak 1766-ban készül el. 1739-ben pestis járvány pusztít. 1745-ben újabb templomot szentelnek a régi helyén. Mai temploma 1781-84 között készül el. 1910-ben a két oldalhajóval és hat mellékoltárral bővített templomot újra szentelik. 1992-ben fejeződött be a templom belső felújítása, 2004-2005-ben pedig a külső renoválás valósult meg (a plébániával együtt).
1993-ig az Egri, attól kezdve a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozik.
Az alsó temetőben kápolna a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére.
A felső temető kápolna a Vigasztaló Szentlélek .
A torony 60 m magas. Régen a "büszke kunleány"-ként emlegették.
Friss hírek, információk, a plébánia honlapján, a http://szentmarton.plebania.hu/ és facebook oldalán: https://www.facebook.com/szentmartonplebania találhatók!
