Mindenszentek temploma
Frissítve ill. megerősítve: 2021.05.15.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
hétfő
kedd
szerda
18:00
csütörtök
péntek
18:00
szombat
vasárnap
11:00
hétfő
kedd
szerda
19:00
csütörtök
péntek
19:00
szombat
vasárnap
11:00
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
A Mária-oltárképnek jellemzően XX. századi története van. 1930-ban megrendelésre festette Pandúr József akkor divatos és elismert győri festőművész, aki a győri püspökségnek ebben az időben sok, templomi témájú megbízatását is teljesítette. A kép keletkezésének előtörténete az I. Világháború galíciai hadszínteréig nyúlik vissza. Ott teljesített szolgálatot egy győri származású honvédszázados, akinek a vámosi Béli Gyula volt a tisztiszolgája. A Monarchia híres-hírhedt Przemysl-erődjét védték sok ezer magyar katonával, -köztük több falunkbélivel- akik sorában ott volt a tragikus sorsú költő, Gyóni Géza is, aki az erőd eleste után a krasznojarszki fogolytáborban bajtársával együtt raboskodott és halt meg, és itt írta a Csak egy éjszakára című nevezetes versét. Az oroszok rengeteg véráldozattal, hosszú ideig tartó eredménytelen ostromok után tudták csak elfoglalni az erődöt, amit a végsőkig kiéhezett védők csak felsőbb parancsra, az éhhalál küszöbén adtak fel. Mielőtt azonban átadták volna, módszeresen megsemmisítették a hadfelszereléseket, az erődöt pedig használhatatlanná tették. A borzasztó erőfeszítések dacára csak értéktelen romhalmazt nyerő oroszok dühe a védők tisztikara ellen fordult. A történetünkben szereplő százados is az embertelen bánásmód áldozata lett. A fogolytábort túlélő Béli Gyulát a háború után felkereste a százados özvegye, aki beszámolt neki férje sorsáról. A bánatos özvegy férje és bajtársai szenvedésének emlékére rendelte meg a festményt, és annak elkészülte után a vámosi templomban helyezte el, emlékezve a tisztiszolga hűségére. A kép témája a Jelenések könyvében leírt, a Napba öltözött Asszony alakjának ábrázolása: „ Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a nap, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona ”.A visszafogott színekkel megfestett, a földre vetett sárkánykígyó fején taposó, a sötétség komor felhőiből kiemelkedő és a gonoszságot legyőző istenanya alakjának a képen megvalósult ábrázolása a megrendelő lelki állapotának is tükörképe lehetett. A kép a felszentelése után a mellékoltár képe lett, felváltva a korábbi, Szeplőtelen fogantatás témájú, méreteiben nála sokkal kisebb képet.
