Szent Anna templom
Frissítve ill. megerősítve: 2024.11.21.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
A templomot 1762-ben kezdték építeni. Addig csak kis házi kápolnája volt a Rendháznak. Építtetője: Richter Ádám győri kereskedő és neje, Huber Anna. Sok győri család is hozzájárult jelentős összeggel, és a káptalan is.
A templom párhuzamosan halad az utcafronttal. A hagyományos orsolyita építkezésnek megfelelően a kolostor - iskola és internátus között. Szent Anna tiszteletére épült, barokk stílusban.
A csodálatosan szép főoltár fából készült, barna márványutánzattal festve. Remekmű, kevés e nagyon ízléses aranyozással, melyet a két, később odakerült, copf stílusú angyalszobor takar el. A főoltáron eredetileg Schaller István győri származású festő 1764-ben festett Szent Anna képe volt. (Az alapítónő Pátrónája) A XIX. sz. vége felé a Rendház folyosójára került a kép. Jelenleg a Xantus János Múzeumban van. A mostani főoltárkép nem műalkotás, az oldalfalak festményei sem. Ezeket Mladoniczky Ignác apát-plébános, templomigazgató helyeztette el 1908-ban. Rokona, Kastner bécsi festő művei.
Két oldalt Keresztelő Szent János és Szent János evangélista szobrai. A főoltáron kis keretben két fiatal jezsuita szent, az ifjúság pártfogói. Berchmann Szent János (belga, 22 évet élt, meghalt 1621, ünnepe aug. 13.) Jelmondata: "Én nagy szent akarok lenni." Rendünkben a juvenisták (első fogadalmasok) védő-segítője-ként tisztelték. A másik fiatal szent, Kosztka Szent Szaniszló (lengyel, nov. 13.) élt 18 évet, meghalt 1568-ban. Bécsben jezsuita növendék, majd Rómába küldik, ahol az előtte szentként meghalt Szent Alajos szobáját kapta. 1726-ban avatták szentté, mint az egyetemes ifjúság eszményképét.
A templommal egyidejűleg épült a két remek barokk mellékoltár. Festményeit 1908-ban szintén Mladoniczky kanonok távolíttatta el. A bal oldali falon volt a 14 segítő szent, jelvényeikkel. A középkorban nagy tisztelet övezte őket. A jobb oldali képen Ádám, Éva, az elveszett paradicsom és az ígéret: a kígyót lábbal tipró asszony. A mai Kastner féle képek témája: a Szentcsalád. Helyettük bizonyára nem az angyalkák dolgoztak. (naiv) Jézus is segített szüleinek. A többi szóló kép: Szent Lajos (jezsuita), Szent Cecília, Szent Ágnes, Árpádházi Szent Margit. Bal falsíkon: Jézus Szíve áldást ad Angéla művére. Szent Angéla az égre mutat. Szent Orsolya vértanú a Rend pátrónája, Szent Ágoston. A lourdesi Mária szobor a XX. századból.
A szószék copf stílusú. A szentély-rács értékes, fából készült, barokk stílusú és csodálatos, mint a gyönyörű kórusrács is. A főoltár feletti gyönyörű freskó Szűz Mária eljegyzését ábrázolja Szent Józseffel, a háttérben Mária szülei. A középső, legnagyobb mennyezetfreskó négy mezőbe osztott: Szent Orsolya (vértanúsága) megdicsőülése, Nagy Szent Gergely pápa a népvándorlás barbárainak nagy térítője, Loyolai Szent Ignác Angéla kortársa, akinek elgondolásait női vonalon Szent Angéla valósítja meg.
A Brudazzói látomás, (háttérben Bermond Franciska a rend elterjesztője) Guyard Mária első európai missziós nővér, aki Kanada földjére érkezett (1639. Aug. 1.) Élt: 1599-1672 IV. 30.) Boldoggá avatták: 1980-ban.
A kórus alatti mennyezetkép: ovális mezőben Jézus Szíve, angyalokkal. A kórus mennyezetén az orgonáló Szent Cecília szűz vértanú +230, az egyházi zene védőszentje. Előénekes, előimádkozó volt. Művészi értékű a barokk-kori feszület, a kórus alatt, amely a nővérek oratóriumában volt.
A templom párhuzamosan halad az utcafronttal. A hagyományos orsolyita építkezésnek megfelelően a kolostor - iskola és internátus között. Szent Anna tiszteletére épült, barokk stílusban.
A csodálatosan szép főoltár fából készült, barna márványutánzattal festve. Remekmű, kevés e nagyon ízléses aranyozással, melyet a két, később odakerült, copf stílusú angyalszobor takar el. A főoltáron eredetileg Schaller István győri származású festő 1764-ben festett Szent Anna képe volt. (Az alapítónő Pátrónája) A XIX. sz. vége felé a Rendház folyosójára került a kép. Jelenleg a Xantus János Múzeumban van. A mostani főoltárkép nem műalkotás, az oldalfalak festményei sem. Ezeket Mladoniczky Ignác apát-plébános, templomigazgató helyeztette el 1908-ban. Rokona, Kastner bécsi festő művei.
Két oldalt Keresztelő Szent János és Szent János evangélista szobrai. A főoltáron kis keretben két fiatal jezsuita szent, az ifjúság pártfogói. Berchmann Szent János (belga, 22 évet élt, meghalt 1621, ünnepe aug. 13.) Jelmondata: "Én nagy szent akarok lenni." Rendünkben a juvenisták (első fogadalmasok) védő-segítője-ként tisztelték. A másik fiatal szent, Kosztka Szent Szaniszló (lengyel, nov. 13.) élt 18 évet, meghalt 1568-ban. Bécsben jezsuita növendék, majd Rómába küldik, ahol az előtte szentként meghalt Szent Alajos szobáját kapta. 1726-ban avatták szentté, mint az egyetemes ifjúság eszményképét.
A templommal egyidejűleg épült a két remek barokk mellékoltár. Festményeit 1908-ban szintén Mladoniczky kanonok távolíttatta el. A bal oldali falon volt a 14 segítő szent, jelvényeikkel. A középkorban nagy tisztelet övezte őket. A jobb oldali képen Ádám, Éva, az elveszett paradicsom és az ígéret: a kígyót lábbal tipró asszony. A mai Kastner féle képek témája: a Szentcsalád. Helyettük bizonyára nem az angyalkák dolgoztak. (naiv) Jézus is segített szüleinek. A többi szóló kép: Szent Lajos (jezsuita), Szent Cecília, Szent Ágnes, Árpádházi Szent Margit. Bal falsíkon: Jézus Szíve áldást ad Angéla művére. Szent Angéla az égre mutat. Szent Orsolya vértanú a Rend pátrónája, Szent Ágoston. A lourdesi Mária szobor a XX. századból.
A szószék copf stílusú. A szentély-rács értékes, fából készült, barokk stílusú és csodálatos, mint a gyönyörű kórusrács is. A főoltár feletti gyönyörű freskó Szűz Mária eljegyzését ábrázolja Szent Józseffel, a háttérben Mária szülei. A középső, legnagyobb mennyezetfreskó négy mezőbe osztott: Szent Orsolya (vértanúsága) megdicsőülése, Nagy Szent Gergely pápa a népvándorlás barbárainak nagy térítője, Loyolai Szent Ignác Angéla kortársa, akinek elgondolásait női vonalon Szent Angéla valósítja meg.
A Brudazzói látomás, (háttérben Bermond Franciska a rend elterjesztője) Guyard Mária első európai missziós nővér, aki Kanada földjére érkezett (1639. Aug. 1.) Élt: 1599-1672 IV. 30.) Boldoggá avatták: 1980-ban.
A kórus alatti mennyezetkép: ovális mezőben Jézus Szíve, angyalokkal. A kórus mennyezetén az orgonáló Szent Cecília szűz vértanú +230, az egyházi zene védőszentje. Előénekes, előimádkozó volt. Művészi értékű a barokk-kori feszület, a kórus alatt, amely a nővérek oratóriumában volt.
