1929. december 17-ei keltezéssel küldtek az alagi hívek és lelkipásztoruk, Csík József levelet a váci püspöknek, amiben azt kérik, hogy "a hívek lelki szükségletének jobb ellátására, valamint kulturális és hazafias szempontokból" önálló egyházközséggé váljanak, s templom, valamint plébánia ház építésére engedélyt kapjanak.
1930. február 19-én érkezett meg a főpásztor jóváhagyása. Május 13-án megalakult az első önálló képviselőtestületi tanács és a templomépítő bizottság. Megkezdődik az adományok felajánlása is a létesülendő templom számára. Gutai János, Hitch György, Kaposi József, Kleiszner Rezső, Pretzner Imre, Petanovits József, Szigeti Nándor, Szahlender Béla és Csík József az első adományozók, fejenként 500 és 3200 pengő közötti összeggel.
1931. május 5-én a templom építéséhez szükséges 1373 négyszögöl kiterjedésű telket a község központjában 12.830 pengőért megvásárolták.
Az építendő templom neve 1931-ben magától adódott: Szent Imre halálának 900. évfordulója volt. 1935. szeptember 1-jén Dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint, 60.000 pengő költségvetéssel megindult a templomépítés. A tervező a XII. század stílusában, neoromán külsőt és ókeresztény bazilika belső tervezett. A kivitelező vitéz Kapuvár Gusztáv építész mérnök lett. A templom hossza: 37 és fél méter, szélessége: 11,40 méter, belső magassága: 8 méter. Az építéshez szüksége terméskövet Üröm községből szállították. A Magyar Lovaregylet 250 köbméter dunai kavicsot adott és az építés területére bevezetett vizet biztosította.
Az alapkőletétel 1935. november 17-én történt Hanauer Á. István megyéspüspök jelenlétében.
Az eukarisztikus kongresszus évében, 1938. május 22-én szentelik fel a három harangot. A 404 kg-os Szent Imre, a 1035 kg-os Szűz Mária és a 185 kg-os "d" vagy "lélekharangot".
December 19-én volt az első szentmise a templomban. A fakazettás mennyezet ugyan még nem készült el, de a püspök engedélyt adott, hogy már a felszentelés előtt is használni lehet a templomot.
1940. december 15-én hangverseny keretében szentelik fel és adják át a templom orgonáját, aminek 17.000 pengős költségéhez özv. Szlatényi Béláné, született Gidófalvi Vitályos Gida úrnő 12.000 pengővel járult hozzá.
Az orgona 18 regiszteres, 3 manuálos. Geyer József tervezte és Rieger Ottó orgonagyára készítette.
A háborúban több találat érte a templomot. Valamennyi ablak kitört, megrongálódott a sekrestye tetőzete és az egyik kistorony, beszakadt az oldalfal, a templomfedél a légnyomástól komolyan sérült, használhatatlanná vált az orgona is. Csík József plébános a háború befejeztével azonnal hozzálátott a helyreállítási munkák szervezéséhez.
1947-ben Günther András, helybéli süketnéma műasztalos elkészítette a sekrestye bútorzatát.
1951-ben elkészül a fakazettás mennyezet kijavítása. Dr. Vass Gyula plébános elkezdte a kőből készült főoltár kararai márvánnyal történő burkolását. Ezt a munkát egy idős olasz mester, Del Medico Albaerico végezte. Hattyúdala lett a munka, mert befejeztével elhunyt. 1952-ben ünnepélyesen felszentelik. A Historia domus nem említi, miért maradt el magának az oltárlapnak a burkolása. Ugyanebben az évben elkészült a szószék Günther mester közreműködésével.
1955. szeptember 1-jén Dr. Tamás Győző veszi át az alagi plébánia irányítását és a hívek lelki gondozását. Az 1952. december 8-án történt robbanás óriási kárt okozott a plébánia és a Szent János kápolna épületében. 1965. november 7-én felszentelték a Szent Imre templom új szembemiséző oltárát és benedikálták a templomot. Gyakorlatilag most történt meg a templom felszentelése.
1977-ben festették ki utoljára a templomot, mintegy harminc hívő segédkezett a munkálatokat vezető Sáreczky Ferencnek és Szabó Istvánnak.