A település központjának és ezen belül a templomnak a tervezését a kor jeles építészére, Ybl Miklósra bízta Károlyi István. A korábbi templom átépítésével családja temetkezési helyét kívánta létrehozni. A Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt bazilikális templom a hatalmas altemplommal teljesen újonnan épült, mivel a régebbi templom részleges megtartása nem bizonyult volna eléggé nagyvonalúnak. Külső és belső terét igen gazdag motívumkincs jellemzi, ami román, arab, mór elemekből ötvöződik. A különböző anyagok (műmárvány, kerámia, kő, fa) harmonikus egységet alkotnak. Az égbeszökő tornyok és a gazdag, fonatos díszű bejárat után a belsőbe lépve megkapó látványt nyújt a magas, világos tér, amelyet aranyozott kazettás mennyezet zár le.

A főoltáron Carl Blaas oltárképét, a Szeplőtelen fogantatást láthatjuk. A szobrok Hans Gasser alkotásai, 1849-ből. A főoltárral szinte egybeolvadnak a Jézus életét ábrázoló freskók az apszis íves falán. A mellékoltárokon Szent Franciska és Szent György képei - szintén Carl Blaastól. Gazdag szobrászati díszítésével kiemelkedő munka az 1850-ben Rómából hozatott szószék.

A jobb oldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot.

Az altemplom egyszínű, hűvös kialakítása ellenére megkapó látványt nyújt. A finom pillérfők és a növényi ornamentika oldják a nyomott tér merevségét. Az oltárasztal oldalának márvány berakása Bianchini alkotása; az oltár feletti feltámadó Krisztus carrarai márványszobra pedig Pietro Teneraninak, Canova tanítványának műve, mint ahogyan a kriptateret leválasztó díszrács előtti szobrok is (Feltámadás angyala, Károlyi Erzsébet grófnő életnagyságú szobra). A díszes vasrács mögötti kriptatér nyitott oldalfülkéiben nyugszanak a Károlyiak, István gróf és családtagjai.