Rózsafüzér:
Péntek mise előtt 17:30-tól
Vasárnap mise előtt 8:00 és 17:30-tól

Szentségimádás:
Csütörtök 18:00 és 19:00 között (minden héten)
Első péntek 17:00-18:00 között.
Minden hónap 2. keddjén gitáros dicsőítő szentségimádás 18.00-tól
Minden szombaton 7.00-tól 18.00-ig csendes szentségimádás. Biblia óra: Hétfő 19:00
Ministráns hittan: Csütörtök: 18:00
Ifjúsági hittan: Péntek: 18:00
Katekumen hittan:
Péntek 19:00 (minden második hét) Alsógöd
Énekkari próbák:
Kedd 20:00 Szent Imre kórus
Péntek 18:00 Gitáros énekkar
Vasárnap 17:00 Gitáros énekkar (beéneklés)
Péntek: 18:30 Scola próba

A törökdúlás első harmadában elpusztult a virágzó falu, kör alaprajzú templomával együtt.  A reformkorban a Madách családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, majd bérbe adta Mayerffy Ferencnek, akinek nevéhez fűződik az első magyar feliratú harang is, amit a teljes Habsburg elnyomás idején, 1805-ben öntetett ki "Göd tágas pusztája" részére. Ez a harang látható Göd címerében is. 1906-tól kezdve, amikor a helybéli földbirtokosok birtokaik egy részét parcellázták, a lakosság gyors ütemben növekedett, ekkor két közigazgatási egység jött létre Felsőgöd (1914) és Alsógöd (1921).
A mai templom helyén 1911. október 8.-án haranglábat és kőkeresztet állítottak. Ez a kőkereszt ma is látható a templom homlokzata előtt a jobb oldalon. 
1923-ban megkezdődött a templom építése, dr. Fábián Gáspár építész tervezte a templomot. munka. 
Felsőgöd lakossága, hívek és nem hívek ingyen munkával, építőanyagokkal és pénz-adományokkal segítették az építkezést. Az épület alapkövének ünnepélyes letételére 1923. augusztus 19.-én került sor. 
Bozóky Gyula minden követ megmozgatva világméretű gyűjtésbe kezdett, szervezte a munkálatokat. Az építkezést számos csodajel kísérte, amelynek eredményeként 1924. őszére elkészült a templom. Az elkészült templomot Hanauer A. István váci megyés püspök a lakosság, valamint több egyházi és világi méltóság jelenlétében 1924. szeptember 14.-én Jézus Szívének tiszteletére szentelték fel. 
Ebben az időben vált egyházi körökben fogalommá templomot építeni „felsőgödi módon”. A szervezői munka nyomán nemcsak a tervek készültek ingyen, hanem az építéshez szükséges pénz nagy részét is Bozóky Gyula gyűjtötte össze adományokból, a hazai és a világ számos püspökségéhez és egyházi intézményeihez címzett több száz levele, valamint személyes ismeretsége révén. 
Templom a román stílus jegyeinek felhasználásával készült- ez a legszerényebb, legegyszerűbb stílus a neoirányzatok közül – ebben az esetben is a takarékosság volt a legfőbb szempont. 
A kezdeti tervek fedezet hiányában még inkább leegyszerűsödtek, így maradt el a főhajó kőboltozata, helyére fafödémes síkmennyezet került. A torony tetejének dőlésszöge is alacsonyabb lett a végső terveken. 
A templom tervezése során merült fel az oldalhajó gondolata is, mely később nagyon praktikusnak mutatkozott. Templom egyszerre viseli magán a román (a rozetta, a lőrésszerű ablakok, oldalhajók, boltív motívumok), és az észak-itáliai ókeresztény templomok (síkmennyezet, lapos lejtésű tetők, a boltíves előtér, különálló harangtorony) jellegét.
Anyagi okokból akkor nem került tervezésre az északi oldalon lévő oldalhajó, és a templomhoz kapcsolódó plébánia. A plébánia épülete 1927-28-ban, az oldalhajó, pedig 2004-2005-ben Ország Tibor plébános irányításával - szintén a hívek összefogásából fakadóan - megépült, egységessé, befejezetté téve az immár háromhajós templom építését.
A templom-belső díszítése az idők során, több átalakításon esett át. Idővel elkerültek a falról az eredeti freskók, és a szembemiséző oltár létesítése is átalakította a szentély belső részét. A Templom keresztúti stációit, melyet még Bozóky Gyula készíttette 1924-ben Pécsen a Zsolnay-gyárban levették a falakról. Sajnos a jelenlegi feltalálási helye ismeretlen. 
A Pieta szobor Tóth István szobrászművész alkotása, mely a nagyváradi „Barátok templománál” elhelyezett kőszobor első gipsz öntvénye. A restaurálást Fügedi Richárd szobrászművész végezte. 
A Piarista Szakiskola tanárainak és diákjainak munkája és a hívek adakozásának eredményeként megtörtént a padsorok teljes cseréje is.
Az utolsó lényeges átalakítás a Mária-kápolnához kapcsolódóan a belső tér felújítása volt, amelynek során a Lourdes-forrás vizében megmerített különleges Mária-szobor elnyerte méltó helyét az új kápolnában.
A templombelső tekintetében említést érdemel még az új fémlemezből készült keresztút (T. Gy. és F. S. munkája), a festett ólomkiöntéses üvegablakok (Panka József munkája), amelyek a magyar szenteknek és a templomépítés összefogásának állítanak emléket. A főhajó Jézus Szent Szívét ábrázoló üvegablakát maga Bozóky Gyula tervezte. Itt jegyezzük meg, hogy templomépítőnk képzőművészeti, imakönyv írói valamint úti élmény leírásai is jelentősek. (pl.: a Szentföld lelke I..-II.) A Mária-kápolnában található üvegablakok a Szűzanya hétfájdalmát örökítik meg (Fecske Orsolya szociális nővér munkája) a faoltár és intarziaképek Tóth Sándor és a Piarista Szakiskola alkotása.
Megújult az eredeti cementburkolatú padló is, világosabbá téve az egész templom-belsőt. Az oldalkápolnában kialakításra került egy, a templomtértől üvegfallal leválasztott babaszoba. Elkészült a templom korszerű belső világítása és hangosítása, valamint a külső díszvilágítás 1. üteme. A 2. ütem, tervek szerint 2009. szeptember 14.-re,  a templom 85. évfordulójára készül el. A munkálatokat a Bozóky Gyula alapítvány koordinálja,

Írta: Czikó Miklós