Hétköznapi szertartások változó rend szerint vannak.

Neve a régi magyar "horka" méltóságnévnek személynévvé illetve helynévvé alakult változata. A jövevény Rátót-nem birtoka már a XIII. században Pest megyében. Bizonytalan, hogy a váci káptalan 1227. évi oklevelében említett "Harkyan" azonos-e a mai Váchartyánnal. Horváth Lajos szerint ez egyértelműen Nógrád megyei Sóshartyánra vonatkozik. 1323-ban az Ákos-nemzetség Micsk ága szerezte meg. Györffy György szerint Rátót nembeli Purch (dictus) István fia László bán fiával, Olivérrel felét visszavéve vejétől, Péter fia Tepsen comestől 1325-ben Ákos nembeli Mykch tárnokmesternek adta büntetés megváltása fejében. 1342-ben Gedey Desew fia Péter lemondott reá támasztott igényéről Mykch bán javára. Horváth Lajos első említésként az 1378. évet hozza. Zsigmond király 1426-ban Hartyán egy részét Miklós váci püspöknek és Katalin nevű nővére fiának, Alcsépi és Gathali Lászlónak adományozta, másik részét pedig 1430-ban a Rozgonyiaknak zálogosította el. A török defterben 1633-ban 5 házzal adózik a váci náhiljében. A Mossóczy regestrumban 3 portás hely 8 forint árendával. Chobot azon állítása, hogy 1605-ben kálvinista lelkészség volt a faluban, nem bizonyítható. Az 1652. évi lelkészjegyzékben már szerepel, sőt szerepel kálvinista lelkészük a Pozsonyba megidézettek között is, név szerint Óbudai András. Pongrácz Informatiojában "Hartyán Calv. hely" (Hartyán kálvinista hely). Chobot azon állítását, hogy 1628-ban még katolikus plébánosa volt, nehezen fogadhatjuk el, különösen Vác 1620-ban történt megszállása után. Chobot ugyan a váci székeskáptalan levéltárára hivatkozik, de a lelőhelyet nem jelöli meg közelebbről. A XVII. század második felében "lakott", 1 és 1/4 portás hely. Lakosai már 1693-ban visszatértek, mert adózó hely. 1700-ban ismét református prédikátor van a faluban, egészen 1718-ig amikor Berkes visszaveszi a templomot, és plébániát is szerveznek a faluban. A XVIII. század első felében a Gosztonyi család birtoka, majd 1748-tól a Bárczaiaké is volt, később a Zsemberi-, Pálóczi Horváth-, Patay-, Rudnay-, Dőry- családok birtokába került.

Neve még az 1848. évi Schematismusban is "Vác-Kis Hartyán", de a század második felétől már mai nevén, mint Váchartyán említik, Pest megyében. Templomával kapcsolatban már Chobot sem fogadja el az 1828. évi Canonica Visitatio feljegyzését, hogy maga Szent István király idejében, vagy röviddel utána építették. Valószínűbbnek tartja Czobor Béla véleményét, hogy az e helyen állott Árpád-kori templom faragott köveiből építették a ma is álló templomot. E templom középkori alapokra épült, kétrészes (hajó és szentély), kicsi mérete (eredetileg 13 m x 7,5 m) és keletelt iránya erősen emlékeztet a XIII. században épült, méreteiben azonban kisebb, de arányaiban azonos egregyi templommal, a hartyáni templom azonban szerényebb, mert csak két részből áll. A templom Dwornikovich püspök idejében református kézen van, de "jól fedett". 1718. április 22-én Berkes András visszaveszi és a rossz állapotban lévő épületet Mágocsi János költségén helyreállítják. Ekkor a templomot körülvevő kerítőfalat lebontották. Ez azonban aligha lehetett újjáépítés, mivel 1746-ban a Canonica Visitatio szerint: "a tempore immemorabili extructa" (emberemlékezet előtt épült), márpedig egy nem régi, 28 évvel előbbi újjáépítésre okvetlenül emlékeztek volna. Az Acta Cassae Parochorum szerint 1734-ben a templom épülete jó állapotban van, a temetőnek nincs kerítése. Van felszerelése: kelyhe rézből, hasonlóképpen ciboriuma, két kazulája és egy albája.

1787-ben a szűk templomot nyugat felé két öllel meghosszabbították és 4 lábbal megmagasították, de még így is kicsi (a hajó mérete: 10 m x 6 m). Renoválták 1930-ban. A műemlék jellegű, középkori alapokra épült mai barokk templom így aligha épült 1718-ban, mint a Műemlékjegyzék mondja - de nem látszik igazoltnak az Almanach 1320-as évszáma sem. A Pongrácz-féle térképen jelezve van. A templom 1787. évi megnagyobbításának költségeit Magyar Ignác váci kanonok fedezte. 1718-ban Althann püspök ide helyezte át az eredetileg Sződre tervezett plébániát, és plébániaépületet is emeltek.

A plébánia irattárában 1759-ből származó inventárium (leltár) található. A templom oltárképe 1800 körül készült. Témája: Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Azóta restaurálták is. Chobot egy nagy Anjou-kori oltárt is említ. Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott 1 tanerővel.

Megjegyzés: 1403-ban a mogyoródi apát tizedszedési jogát érvényesíteni akarja. Ez a Hartyán azonban valószínűleg azonos Sikátorral.