A településnek, mint egyházas helynek a története az árpádkorra nyúlik vissza. A mai Nemzeti Emlékhely területén megtalálható egy ebből a korból származó templom és monostor romja. Újkori történetében kezdetben Dócon van templom, a hívek lelki gondozását innen látják el. 1909-ben vetődik fel a dóci plébánia létjogosultságának megkérdőjelezése. Mivel 1916-ban a templom életveszélyessé válik, ezért a misézésre egy iskolát, plébánia céljára egy szalmatetős házikót használnak Pusztaszeren. 1917-ben új község alapítását tervezik a Pallavicini uradalom területén. 1920-ban a plébániatemplomot Dócon rendbe hozzák, de már 1921-ben újra életveszélyessé válik. A bérmálás alakalmával kijelölik az új templom és plébánia helyét a pusztaszeri utászház mellett. A plébánia 1930-ban épül. 1994-ig Sándorfalvához tartozik, majd Kistelek látja el. 2010-től plébánost kap.
A plébánia épülete Szeri szállónak lett kialakítva.