alapítva: a XIV. században, újjászervezve 1733.

A klasszicizáló késő barokk stílusú templom a XIX. században épült, és 1997-ben felújították.

A falu első római katolikus templomát a középkorban építették, de elpusztult, és Padányi Bíró Márton építtette újjá 1734-ben. A rossz állapotba került barokk templomot végül 1825-ben lebontották, és akkor épült a mai templom.

A templom, a plébánia és a kálvária történeti adalékai

Az eredetileg szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomot már 1121-ben említik s 1550-ben még fennáll. Nagy a valószínűsége annak, hogy mivel fából készült, a törökök felégették. Ezt a templomot az új telepesek 1746-ban renoválták.

A jelenlegi templom alapkövét 1825. március 14.-én rakták le. 108 ember ásta ki a templom alapjait. 349 ember fát vágott és mindent saját kezűleg készítettek elő. Az építkezést 1825. április 5-én kezdték el. Nem volt ugyan még befejezve de az első misét már november 1-én megtartották, innen ered a jelenlegi búcsúünneplés.
A téglákat a faluban temető mögött égették, az építést a falu lakói végezték. Ebben az időben még több mint 400-an lakták, s a kisgyerekeket kivéve szinte mindenki dolgozott a templom építésén. Az összes költség 90.000 Ft volt.

A mai is látható oltárképet – Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása – Zichy-Ferraris Ferdinánd kegyuraság felesége gróf Széchenyi Zsófia festette Bécsben, így a templom védőszentje ez újabbira változott, a búcsúünneplés azonban Mindenszentek maradt.
Az orgonát 1833-ban készítette Fischer János keszthelyi orgona építő, ára 1450 Ft.

A templomot 1826 augusztus 15.-én szentelte fel Padányi Biró Márton veszprémi püspök.

A templom a környék legnagyobb és legszebb kincse.
Belső hossza 30 m
Hajója 21X11m=291m2
Szentélye 9X7m=63m2
Sekrestye 31,5m2
Összesen 325,5 m2
Külső mérete: 32X19m
A Kálvária 1863-ban épült.

A plébániát 1832-ben állították vissza a ma is látható állapotára.