A templom története közel 700 éves, sorsa a település sorsát tükrözi._A középkorban az Árpád-házi királyok kôbôl épült vadászlaka állt e helyen, amelyet III. Endre király 1291-ben pálos remete szerzetesek számára rendháznak adott át. A késôbbi királyaink is gyakran és szívesen tartózkodtak falai között. Gentilis bíboros, pápai követ 1308. november hó 10-én ebben a monostorban kötött egyezséget Csák Mátéval, aki eddig vonakodott elismerni Róbert Károly királyságát. Hálából a király faragott quader kövekbôl csúcsíves templomot építtetett, mely évtizedekig épült, csak fia, I. Lajos uralkodása idején, 1350 körül szentelték föl. 1358-ban Lajos király is kiváltságokkal ruházta föl a rendházat. 1371-ben Tristianus rendfônök tisztségének lemondása után ide vonult vissza, és itt is halt meg.

A monostor népszerűségét a fennmaradt adománylevelek tanúsítják. Szentendrén szôlôik, a „Kékespatuká”-n malmaik, Budán lakóházuk volt az 1493. és 1515. évi oklevelek szerint. Mátyás király Visegrádról Budára való lovaglásai közben náluk vendégeskedett és pihent meg. 1475-ben malmot adott nekik.

A török a XVI. század közepén elpusztította. A török után a pálosok szlovák telepeseket hoztak, és megkezdôdôtt az új település építkezése, amelyet a régi „Kékes” név helyett Szentlászlónak neveztek el. A falu kegyurai régi jogfolytonosság szerint a pesti pálosok voltak. Ôk építették 1753-ban a falu központjában a plébániaházat. Egy 1764. évi jelentésbôl megtudjuk, hogy a régi templomot a leomlott törmelékeitôl igen nagy munkával tisztították meg.

A jelenlegi templomot a régi templom alapfalain barokk stílusban 1770–1772 között építették fel. A templomkapu szemöldökpárkányában a pálosok címere – kitárt szárnyú holló, csôrében cipóval – látható. 1786-ban császári rendelkezés a pálosokat feloszlatta. A műemlékileg védett (Műemléki törzsszám 7207) templom külsô felújítása 1995-ben készült el. 1788-ban alakult meg a plébánia. Az egyházköség 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.