Keresztelő Szent János-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2025.09.02.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor is, ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A keresőfelület is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
A magyarok elôtt is lakott terület várral. A XI. sz.-ból származó fôesperesi templomnak és székháznak alapjait a Vár alatt 1979-ben tárták fel. 1056 táján I. Endre Szent András tiszteletére bazilita kolostort alapít, amely késôbb bencés apátság lesz, majd 1494-ben a pálosok tulajdonába kerül. A XIV. sz.-ban Visegrád nagy kiváltságokkal az ország fôvárosa. Külön városrészben laknak a németek és a magyarok. A német részben a Mária-templom áll, a magyar részben Szent László temploma és Szent György tiszteletére egy kápolna, amely mellé 1425-ben a ferencesek kolostort emelnek. A fellegvárban Keresztelô Szent János tiszteletére épült templom. A vár és a város több ostromot szenved el 1526 után. Török járási székhely lesz. 1720-ban 8 magyar, 24 német, 6 szlovák családot írnak össze. Plébániája középkori eredetû. Területileg 1776-ig a Duna vonaláig felnyúló veszprémi egyházmegyéhez tartozik, mint exempt plébánia azonban az esztergomi érsek joghatósága alatt áll. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben olvasható: „Stephanus plebanus de Vissiegrad in Ecelesia Saneti Johannis... solvit unam marcam, est dyocesis Strigoniensis.” A török idô alatt szerzetesek látják el a híveket. A plébánia 1712-ben áll újra vissza. Filiái ekkor Dömös, Kisoroszi, Pilismarót és Szentlászló. A török kiûzése után elsô temploma a Rév utcában épül a ferences kolostor maradványaiból 1712-ben. Ezt 1787-ben iskolává alakítják át. A mai, mûemlék jellegû templomot (mûemléki törzsszáma 7496, alapterület 310 m2) Sehade Lénárd esztergomi építômester tervei szerint emelik 1773–82 között. Az 1930-as években kerül ide a budai Udvari és Várplébánia templomának egykori oltárképe. A templomot 1960-ban külsôleg renoválják. 1973-ra, 200 éves jubileumára belseje újul meg. 1974-ben ismét külsô felújítást kap.
Mûemlék jellegûek: az egyházi tulajdonban levô plébániaház (mûemléki törzsszáma 7505), a Kálvária-kápolna (mûemléki törzsszáma 7507), a Duna–parton álló Mária-kápolna (mûemléki törzsszáma 7497), amelyet egyesek szerint a Visegrádot visszafoglaló csapatok emeltek a gyôzelem emlékére, mások szerint a török után betelepedett német lakosság. Az utóbbira utal a kápolna kedvelt képe, amely a passaui Madonna másolata. E kápolna szeptember 8-i búcsúja a község hagyományos ünnepe. 1930-tól a második világháborúig a szalézi rend vezetésében levô szentgyörgypusztai fiúotthonban és a Gizella-telepi kórházban is volt kápolna, mely 1992 ôszétôl ökumenikus kápolnaként újra mûködik. – A háború alatt tönkrement Zách Klára emlékmû helyén Viktorin József visegrádi plébánosnak, a jeles szlavistának és történésznek emlékét örökítették meg, aki lelkesen szorgalmazta a Dunakanyar fejlesztését és Visegrád történeti emlékeinek feltárását. 1991-ben renoválják a templomot. Helyi hagyomány az Úrnapi virágszônyeg készítése, mely több hónapig megmarad a templomban.
Anyakönyvek: 1712-tôl.
