Szent András-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2014.07.10.
Összegyűlt 320 adományozásnak hála 4,5 millió forint arra, hogy a miserend.hu közepében működő struktúra és adminisztrációs felület megújulhasson, hogy modernizálhassuk és ezen keresztül frissíthessük a miserend.hu-t. Köszönjük szépen a sok-sok támogatást, a gyűjtés megosztását, minden hálát és fohászt!
Folytatódjon hát a munka önkéntesen és fizetve egyaránt!
Az adománygyűjtés részlete, állása, és biztonságos fizetési mód elérhető az Adomány.hu oldal:
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
Anyakönyvek: 1843-tól.
A község egykori, középkori eredetű temploma, melyet Szent Adalbert tiszteletére emeltek, a XVIII. század elején már igencsak romos, elhagyatott volt. A törökkort követően a falu újbóli benépesítésekor a betelepült katolikus családok a szomszédos Mágocsra jártak misére, így templom hiányában a község a mágocsi plébánia filiája lett. (Mindaddig az is maradt, amíg egy önálló plébánia alapítását el nem határozták.)
A templom felépítését a település birtokosa, a Perczel család vállalta magára. Fogadalmukat Perczel András Tolna vármegye szolgabírája váltotta valóra, aki végrendeletében 15 ezer forintot különített el a mocsoládi templom felépítésére. A végrendeletnek megfelelően megkezdődtek az előkészületek az építkezés körül. 1813-ban Tolna megye archidiakónusa, Gruber András felkérést kapott a templom helyének kijelölésére, majd az alapkő letételének szertartásán is ő vett részt 1824. november 8-án. Ezt követően kezdődött meg az építkezés az egykori pécsi püspök, Király József beleegyezésével. A munkálatok 1836-ban fejeződtek be. A templomot Szent András Apostol tiszteletére szentelték fel 1836. október 16-án, a szertartást négyesi báró Szepesy Ignác püspök végezte, melyen részt vett Udvinatz Nep. János kanonok, Mágocs mezőváros papja, valamint Mocsoládról és a környező településekről összegyűlt nagy számú katolikus hívő. Az első magyar nyelvű misét Szépe János mágocsi, a németnyelvűt Wagner Alajos köblényi plébános mondta.
A templom állagát részletesen először az 1842. évi püspöklátogatáskor írták le: Kívül-belül meszelt falai téglából épültek, megfelelő vakolattal borítva. Mennyezete boltozott, szentélyét csiszolt kőlapokkal, a templomhajó padlóját téglával burkolták. A templom tetejét cserép, a tornyot bádog fedte. Tornyában három harang lakott. Az épület alatt a Perczel-család kriptálya állt. Három oltára közül a főoltárt Szent András apostol tiszteletére szentelték. Rendelkezett egy tízváltozatú orgonával is.
1879-ben az új plébános Gött Ádám szerint minden igencsak elhanyagolt volt, amikor átvette a plébániát. Gött „szánandó helyzetűnek” írta le a templomot, a plébánialakot és az iskolát. Nekikezdett a felújításnak, ám ezzel rögtön kivívta a lakosság rosszallását. A plébánia rendelkezésére álló 1200 forintja mellé a pécsi püspök ajánlott fel további 2200 forintot, melyből a templom tetőszerkezetét újították fel. Ezenkívül felújították az ajtókat, ablakokat és az orgonát is. A plébánia épületét egy külső szoba-konyhával bővítették, az udvar hátsó részén egy fészert hoztak létre. A munkálatokat Zsila Vilmos építészmérnök irányításával 1880-ra fejezték be. A templom újrafestése Dietrich József plébános költségén készült el 1899-ben. Később Zichy Gyula megyéspüspök 6700 korona adományából a templom és a plébánia épületén ismét számos javító munkát végeztek, és egy teljesen új tornyot építettek a régi helyére. A templom új orgonáját 1941-ben rendelték a pécsi Angster és fia cégtől, az új hangszer 1942-re készült el. Az újonan beiktatott plébános a templomot ismét elhanyagoltnak találta, a felszerelés nagy részét alkalmatlannak találta a liturgiára. Az épületnek ekkor még nem volt villanyvilágítása, az elektromos áramot 1943-ban vezették be.
A község egykori, középkori eredetű temploma, melyet Szent Adalbert tiszteletére emeltek, a XVIII. század elején már igencsak romos, elhagyatott volt. A törökkort követően a falu újbóli benépesítésekor a betelepült katolikus családok a szomszédos Mágocsra jártak misére, így templom hiányában a község a mágocsi plébánia filiája lett. (Mindaddig az is maradt, amíg egy önálló plébánia alapítását el nem határozták.)
A templom felépítését a település birtokosa, a Perczel család vállalta magára. Fogadalmukat Perczel András Tolna vármegye szolgabírája váltotta valóra, aki végrendeletében 15 ezer forintot különített el a mocsoládi templom felépítésére. A végrendeletnek megfelelően megkezdődtek az előkészületek az építkezés körül. 1813-ban Tolna megye archidiakónusa, Gruber András felkérést kapott a templom helyének kijelölésére, majd az alapkő letételének szertartásán is ő vett részt 1824. november 8-án. Ezt követően kezdődött meg az építkezés az egykori pécsi püspök, Király József beleegyezésével. A munkálatok 1836-ban fejeződtek be. A templomot Szent András Apostol tiszteletére szentelték fel 1836. október 16-án, a szertartást négyesi báró Szepesy Ignác püspök végezte, melyen részt vett Udvinatz Nep. János kanonok, Mágocs mezőváros papja, valamint Mocsoládról és a környező településekről összegyűlt nagy számú katolikus hívő. Az első magyar nyelvű misét Szépe János mágocsi, a németnyelvűt Wagner Alajos köblényi plébános mondta.
A templom állagát részletesen először az 1842. évi püspöklátogatáskor írták le: Kívül-belül meszelt falai téglából épültek, megfelelő vakolattal borítva. Mennyezete boltozott, szentélyét csiszolt kőlapokkal, a templomhajó padlóját téglával burkolták. A templom tetejét cserép, a tornyot bádog fedte. Tornyában három harang lakott. Az épület alatt a Perczel-család kriptálya állt. Három oltára közül a főoltárt Szent András apostol tiszteletére szentelték. Rendelkezett egy tízváltozatú orgonával is.
1879-ben az új plébános Gött Ádám szerint minden igencsak elhanyagolt volt, amikor átvette a plébániát. Gött „szánandó helyzetűnek” írta le a templomot, a plébánialakot és az iskolát. Nekikezdett a felújításnak, ám ezzel rögtön kivívta a lakosság rosszallását. A plébánia rendelkezésére álló 1200 forintja mellé a pécsi püspök ajánlott fel további 2200 forintot, melyből a templom tetőszerkezetét újították fel. Ezenkívül felújították az ajtókat, ablakokat és az orgonát is. A plébánia épületét egy külső szoba-konyhával bővítették, az udvar hátsó részén egy fészert hoztak létre. A munkálatokat Zsila Vilmos építészmérnök irányításával 1880-ra fejezték be. A templom újrafestése Dietrich József plébános költségén készült el 1899-ben. Később Zichy Gyula megyéspüspök 6700 korona adományából a templom és a plébánia épületén ismét számos javító munkát végeztek, és egy teljesen új tornyot építettek a régi helyére. A templom új orgonáját 1941-ben rendelték a pécsi Angster és fia cégtől, az új hangszer 1942-re készült el. Az újonan beiktatott plébános a templomot ismét elhanyagoltnak találta, a felszerelés nagy részét alkalmatlannak találta a liturgiára. Az épületnek ekkor még nem volt villanyvilágítása, az elektromos áramot 1943-ban vezették be.
