A Felsőkrisztinaváros hegyvidékén lakó hívek gondozására és plébánia szervezésére 1931-ben Kisegítő Kápolna Egyesület alakul. Vasárnaponként Röss Bertalan kapucinus misézik az Érdi úti iskolában. Amint 1938-ban a Fővárosi Temetkezési Intézet felépíti a Farkasréti temetőben a Keresztes Szent Jánosról nevezett temetőkápolnát, az istentiszteleteket rendszeresen ott végzik Felsőkrisztinaváros papjai. A kápolna 1945 januárjában elpusztul, de istentiszteleti célokra az alteplomszerű kriptát használhatóvá teszik. Expositura lesz 1946-ban, 1950. január 1-tôl pedig a felsőkrisztinavárosi, tabáni, kelenföldi, és istenhegyi plébániák területéből önálló lelkészséggé alakul. 1952-ben a kriptakápolnát elhagyva a Hegyalja út 139. sz. alatti Kolling-féle vendéglő éttermét alakítják át misézőhellyé, amelynek védőszentjévé Szent Ágostont választják. A mai, új templom (200 m2) építése 1975 májusában kezdődik Szabó István tervei szerint. Dr. Lékai László bíboros 1977. április 10-én szenteli fel Mindenszentek tiszteletére és ugyanekkor emeli plébánia rangra a lelkészséget. Szabó István alkotásáért Ybl-díjban részesült. A templom alatt 1978-ban alakítják ki a plébánia-szintet, amely a templommal együtt egyházi tulajdon. Az alagsori részen 1997–98-ban kolumbárium épül, amelyet 2006-ban kibővítenek. 2001-ben épül meg a templom velencei mintát követő orgonája