Szent Miklós-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2021.03.15.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
11:30
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
A templomot gróf Sigray Antal építette 1913-ban Hendrich Antal tervei szerint, aki Kós Károly zebegényi templomát tekintette mintaképnek. Stílusában harmónikusan ötvöződik a századeleji magyar szecesszió, az erdélyi népművészeti hagyományokkal. A templom belső egyszerű meszelt falai kiemelik a színes üvegablakokat, amelyeken szentek és liturgikus jelképek láthatók. Az épület kívül és belül is gazdagon díszített népművészeti motívumokkal. 1909-ben a templom középhajója és a torony annyira megrepedezett, hogy a templom istentiszteleti célokra életveszélyessé vált. Ezért az akkori esperes-plébános – Horváth József – 1910. január 19-én 31. számú felterjesztésében engedélyt kért, hogy hétköznapokon a templom lebontása és az új megépítésének ideje alatt a plébánia egyik szobájában misézhessen. A régi templomot 1910-ben lebontották. Helyébe épült a mai háromhajós új templom 1913-1914-ben, alatta azonos alapterületű alsótemplom is van. A körmendi főszolgabíró 1911. szeptember 16-án kelt véghatározatában engedélyt adott gróf Sigray Antalnak a becsatolt tervek szerint a templom építésére. A kegyúri templomokra nézve országszerte kifejlődött joggyakorlat szerint a templom építéséhez szükséges anyagot a kegyúr szolgáltatja, továbbá ő fizeti a mesterembereket, ugyanakkor a kézi és igás napszámok a plébánia híveit terhelik. A templom tervezője Hendrich Antal műépítész tanár. Az ivánci templom kivitelezői budapesti építőmesterek voltak: Blahó és Steinbeisz. A templomot 1914. június 13-án szentelte fel gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök. A templom stílusa: magyaros szecessziós, székelyes elemekkel. Külsejében hasonlít a Kós Károly tervezte zebegényi templomhoz: méreteiben nagyobb és külső megjelenésében – leginkább főhomlokzatát tekintve – tükörképe annak. A templom teljes alapterületével megegyező nagyságú altemplom ma még kihasználatlan.
A három oldalról bejárást biztosító előtér főhomlokzatán látható a Sigray család, a templomépítő kegyúri család címere. Ha belépünk a templomba, azonnal szembetűnik annak egyszerűsége. A meszelt falak színei: fehér, szürke és a lábazat szürkébb. Mindezt fekete színű kalotaszegi szalagdíszítés teszi hangulatossá, nyolcféle változatban. A templom színharmóniáját a színes ablakok adják. Összesen 44 színes ablak van a templomban. Ezekből 15 figurális, szenteket ábrázol, a többi 29 pedig dekoratív, liturgikus szimbólumokat, jelképeket ábrázol. A főoltár mögött levő színes ablak a templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja püspöki ornátusban, kezében könyv és azon a jótékonyságát jelző pénzeszacskó. A Szent Miklós-ablakképtől jobbra a szentélyben található még Páduai Szent Antal képe. A szentély bal oldali képe Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja. Az Árpád-házi királyok törzsének egyik legszebb hajtása, a középkori aszkézis egyik legtökéletesebb megvalósítója volt Margit. A szentély három ablakának ábrázolása alatt középen keresztmotívum található, míg a két oldalablak alján a grófi család címere. Az eredeti főoltár a szentélyben haraszti kőből készült. Ugyancsak haraszti kőből faragták az alsótemplom baldachinos oltárát is. A templom többi oltára fából készült. A szentélyből elindulva a templom déli mellékhajójába érünk. Itt található a Jézus Szíve-oltár. Oltárképe olajfestmény, egyidős a templommal, szerzője ismeretlen. A 140 x 320 cm-es vásznon Jézus látható, amint a földgömbön áll szeretettől lángoló szívét mutatja, amely annyira szerette az embereket, hogy önmagát adta értük. Az első ablak Szent Józsefet ábrázolja. A mellette levő ablak Assisi Szent Ferencet ábrázolja. A mellékhajó középső ívének ablakpárosa Jézust ábrázolja, amint lángoló szívét mutatja, továbbá a Jézus Szíve tisztelet elindítóját, Alacoque Szent Margitot. A következő ablak Szent János apostolt és evangélistát ábrázolja. Ez az ábrázolás nem a megszokott szimbólummal, a sassal mutatja, hanem úgy, hogy melle
előtt egy kelyhet tart. A mellett levő ablakon Szent Rozália képe van. A templom északi mellékhajójának keleti végében van a Mária-oltár. A 140 x 320 cm-es oltárképet Závory Zoltán szilsárkányi festőművész festette 1987-ben. A kép a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja karján a gyermek Jézussal. Előtte térdel az első magyar keresztény család: Szent István király, Szent Imre herceg, Boldog Gizella. A magyar szentek koszorúját a következő ablakon Árpád-házi Szent Erzsébet képe zárja. Az északi hajó két középső ablaka is összetartozik: Máriát mint a Rózsafüzér Királynéját látjuk. Barat Szent Zsófia a következő ablak képe. Életéről annyit tudunk, hogy Jézus Szívének tisztelete mellett férfias erély és bölcsesség párosult benne. Az utolsó ablak Szent Ágoston püspök-egyháztanítót ábrázolja. Az északi mellékhajó nyugati végében van a grófi kastély kápolnájának fehér márványoltára, amely 1951-ben került a templomba. Az oltár felett látható az a Fájdalmas Szűzanya-kép, amely még a régi lebontott templomból való és a Mária-oltár képe volt. Valójában Pieta-kép, a Szent Szűz ölében tartja halott fia testét. A kis kerek torony alatt van a szentsír-kápolna, a Pieta szobrával. Itt található a keresztelőkút, amelynek alapja nyolcszögletű, négy oszlopon álló félgömb, haraszti mészkőből faragták és csiszolták. A fedő félgömb bronzdomborítás egy bárány alakjával. A félgömb felirata: Én megkeresztellek téged; az alsó félgömbön pedig: Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében! A keresztúti stációképek Prokopp Péter Rómában élő magyar pap-festőművész olajképeinek reprodukciói. Az orgona a Rieger Orgonagyárban készült (Opus 1972). Két harang van a toronyban. A nagyharang 360 kg, öntette Ivánc község közönsége. Öntötték Seltenhoffer Frigyes és fiai harangöntő gyárában, Sopron – 1929. Felirata: Zengő szavad zúgjon hegyen-völgyön át. A kisharang 120 kg. Szent Miklós és Szent Fülöp tiszteletére készíttette gróf Sigray Antal 1913-ban. Öntötte Egry Ferenc Kisgejőcön. A templom méretei: hossza 30 m, szélessége a mellékhajókkal 11 m, a főhajó magassága 10 m, a mellékhajóké 6 m. A torony 33 méter magas: téglaépítmény 22 m, sisak 10 m, kereszt 1 m.
A templom látogatható naponta reggel 8 órától az esti istentisztelet végéig (nyáron este 8, télen este fél 7-ig).
A három oldalról bejárást biztosító előtér főhomlokzatán látható a Sigray család, a templomépítő kegyúri család címere. Ha belépünk a templomba, azonnal szembetűnik annak egyszerűsége. A meszelt falak színei: fehér, szürke és a lábazat szürkébb. Mindezt fekete színű kalotaszegi szalagdíszítés teszi hangulatossá, nyolcféle változatban. A templom színharmóniáját a színes ablakok adják. Összesen 44 színes ablak van a templomban. Ezekből 15 figurális, szenteket ábrázol, a többi 29 pedig dekoratív, liturgikus szimbólumokat, jelképeket ábrázol. A főoltár mögött levő színes ablak a templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja püspöki ornátusban, kezében könyv és azon a jótékonyságát jelző pénzeszacskó. A Szent Miklós-ablakképtől jobbra a szentélyben található még Páduai Szent Antal képe. A szentély bal oldali képe Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja. Az Árpád-házi királyok törzsének egyik legszebb hajtása, a középkori aszkézis egyik legtökéletesebb megvalósítója volt Margit. A szentély három ablakának ábrázolása alatt középen keresztmotívum található, míg a két oldalablak alján a grófi család címere. Az eredeti főoltár a szentélyben haraszti kőből készült. Ugyancsak haraszti kőből faragták az alsótemplom baldachinos oltárát is. A templom többi oltára fából készült. A szentélyből elindulva a templom déli mellékhajójába érünk. Itt található a Jézus Szíve-oltár. Oltárképe olajfestmény, egyidős a templommal, szerzője ismeretlen. A 140 x 320 cm-es vásznon Jézus látható, amint a földgömbön áll szeretettől lángoló szívét mutatja, amely annyira szerette az embereket, hogy önmagát adta értük. Az első ablak Szent Józsefet ábrázolja. A mellette levő ablak Assisi Szent Ferencet ábrázolja. A mellékhajó középső ívének ablakpárosa Jézust ábrázolja, amint lángoló szívét mutatja, továbbá a Jézus Szíve tisztelet elindítóját, Alacoque Szent Margitot. A következő ablak Szent János apostolt és evangélistát ábrázolja. Ez az ábrázolás nem a megszokott szimbólummal, a sassal mutatja, hanem úgy, hogy melle
előtt egy kelyhet tart. A mellett levő ablakon Szent Rozália képe van. A templom északi mellékhajójának keleti végében van a Mária-oltár. A 140 x 320 cm-es oltárképet Závory Zoltán szilsárkányi festőművész festette 1987-ben. A kép a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja karján a gyermek Jézussal. Előtte térdel az első magyar keresztény család: Szent István király, Szent Imre herceg, Boldog Gizella. A magyar szentek koszorúját a következő ablakon Árpád-házi Szent Erzsébet képe zárja. Az északi hajó két középső ablaka is összetartozik: Máriát mint a Rózsafüzér Királynéját látjuk. Barat Szent Zsófia a következő ablak képe. Életéről annyit tudunk, hogy Jézus Szívének tisztelete mellett férfias erély és bölcsesség párosult benne. Az utolsó ablak Szent Ágoston püspök-egyháztanítót ábrázolja. Az északi mellékhajó nyugati végében van a grófi kastély kápolnájának fehér márványoltára, amely 1951-ben került a templomba. Az oltár felett látható az a Fájdalmas Szűzanya-kép, amely még a régi lebontott templomból való és a Mária-oltár képe volt. Valójában Pieta-kép, a Szent Szűz ölében tartja halott fia testét. A kis kerek torony alatt van a szentsír-kápolna, a Pieta szobrával. Itt található a keresztelőkút, amelynek alapja nyolcszögletű, négy oszlopon álló félgömb, haraszti mészkőből faragták és csiszolták. A fedő félgömb bronzdomborítás egy bárány alakjával. A félgömb felirata: Én megkeresztellek téged; az alsó félgömbön pedig: Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében! A keresztúti stációképek Prokopp Péter Rómában élő magyar pap-festőművész olajképeinek reprodukciói. Az orgona a Rieger Orgonagyárban készült (Opus 1972). Két harang van a toronyban. A nagyharang 360 kg, öntette Ivánc község közönsége. Öntötték Seltenhoffer Frigyes és fiai harangöntő gyárában, Sopron – 1929. Felirata: Zengő szavad zúgjon hegyen-völgyön át. A kisharang 120 kg. Szent Miklós és Szent Fülöp tiszteletére készíttette gróf Sigray Antal 1913-ban. Öntötte Egry Ferenc Kisgejőcön. A templom méretei: hossza 30 m, szélessége a mellékhajókkal 11 m, a főhajó magassága 10 m, a mellékhajóké 6 m. A torony 33 méter magas: téglaépítmény 22 m, sisak 10 m, kereszt 1 m.
A templom látogatható naponta reggel 8 órától az esti istentisztelet végéig (nyáron este 8, télen este fél 7-ig).
