Szent Miklós-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2021.03.15.
hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
11:30
Közösségek a helyszínen
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
A templomot gróf Sigray Antal építette 1913-ban Hendrich Antal tervei szerint, aki Kós Károly zebegényi templomát tekintette mintaképnek. Stílusában harmónikusan ötvöződik a századeleji magyar szecesszió, az erdélyi népművészeti hagyományokkal. A templom belső egyszerű meszelt falai kiemelik a színes üvegablakokat, amelyeken szentek és liturgikus jelképek láthatók. Az épület kívül és belül is gazdagon díszített népművészeti motívumokkal. 1909-ben a templom középhajója és a torony annyira megrepedezett, hogy a templom istentiszteleti célokra életveszélyessé vált. Ezért az akkori esperes-plébános – Horváth József – 1910. január 19-én 31. számú felterjesztésében engedélyt kért, hogy hétköznapokon a templom lebontása és az új megépítésének ideje alatt a plébánia egyik szobájában misézhessen. A régi templomot 1910-ben lebontották. Helyébe épült a mai háromhajós új templom 1913-1914-ben, alatta azonos alapterületű alsótemplom is van. A körmendi főszolgabíró 1911. szeptember 16-án kelt véghatározatában engedélyt adott gróf Sigray Antalnak a becsatolt tervek szerint a templom építésére. A kegyúri templomokra nézve országszerte kifejlődött joggyakorlat szerint a templom építéséhez szükséges anyagot a kegyúr szolgáltatja, továbbá ő fizeti a mesterembereket, ugyanakkor a kézi és igás napszámok a plébánia híveit terhelik. A templom tervezője Hendrich Antal műépítész tanár. Az ivánci templom kivitelezői budapesti építőmesterek voltak: Blahó és Steinbeisz. A templomot 1914. június 13-án szentelte fel gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök. A templom stílusa: magyaros szecessziós, székelyes elemekkel. Külsejében hasonlít a Kós Károly tervezte zebegényi templomhoz: méreteiben nagyobb és külső megjelenésében – leginkább főhomlokzatát tekintve – tükörképe annak. A templom teljes alapterületével megegyező nagyságú altemplom ma még kihasználatlan.
A három oldalról bejárást biztosító előtér főhomlokzatán látható a Sigray család, a templomépítő kegyúri család címere. Ha belépünk a templomba, azonnal szembetűnik annak egyszerűsége. A meszelt falak színei: fehér, szürke és a lábazat szürkébb. Mindezt fekete színű kalotaszegi szalagdíszítés teszi hangulatossá, nyolcféle változatban. A templom színharmóniáját a színes ablakok adják. Összesen 44 színes ablak van a templomban. Ezekből 15 figurális, szenteket ábrázol, a többi 29 pedig dekoratív, liturgikus szimbólumokat, jelképeket ábrázol. A főoltár mögött levő színes ablak a templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja püspöki ornátusban, kezében könyv és azon a jótékonyságát jelző pénzeszacskó. A Szent Miklós-ablakképtől jobbra a szentélyben található még Páduai Szent Antal képe. A szentély bal oldali képe Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja. Az Árpád-házi királyok törzsének egyik legszebb hajtása, a középkori aszkézis egyik legtökéletesebb megvalósítója volt Margit. A szentély három ablakának ábrázolása alatt középen keresztmotívum található, míg a két oldalablak alján a grófi család címere. Az eredeti főoltár a szentélyben haraszti kőből készült. Ugyancsak haraszti kőből faragták az alsótemplom baldachinos oltárát is. A templom többi oltára fából készült. A szentélyből elindulva a templom déli mellékhajójába érünk. Itt található a Jézus Szíve-oltár. Oltárképe olajfestmény, egyidős a templommal, szerzője ismeretlen. A 140 x 320 cm-es vásznon Jézus látható, amint a földgömbön áll szeretettől lángoló szívét mutatja, amely annyira szerette az embereket, hogy önmagát adta értük. Az első ablak Szent Józsefet ábrázolja. A mellette levő ablak Assisi Szent Ferencet ábrázolja. A mellékhajó középső ívének ablakpárosa Jézust ábrázolja, amint lángoló szívét mutatja, továbbá a Jézus Szíve tisztelet elindítóját, Alacoque Szent Margitot. A következő ablak Szent János apostolt és evangélistát ábrázolja. Ez az ábrázolás nem a megszokott szimbólummal, a sassal mutatja, hanem úgy, hogy melle
előtt egy kelyhet tart. A mellett levő ablakon Szent Rozália képe van. A templom északi mellékhajójának keleti végében van a Mária-oltár. A 140 x 320 cm-es oltárképet Závory Zoltán szilsárkányi festőművész festette 1987-ben. A kép a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja karján a gyermek Jézussal. Előtte térdel az első magyar keresztény család: Szent István király, Szent Imre herceg, Boldog Gizella. A magyar szentek koszorúját a következő ablakon Árpád-házi Szent Erzsébet képe zárja. Az északi hajó két középső ablaka is összetartozik: Máriát mint a Rózsafüzér Királynéját látjuk. Barat Szent Zsófia a következő ablak képe. Életéről annyit tudunk, hogy Jézus Szívének tisztelete mellett férfias erély és bölcsesség párosult benne. Az utolsó ablak Szent Ágoston püspök-egyháztanítót ábrázolja. Az északi mellékhajó nyugati végében van a grófi kastély kápolnájának fehér márványoltára, amely 1951-ben került a templomba. Az oltár felett látható az a Fájdalmas Szűzanya-kép, amely még a régi lebontott templomból való és a Mária-oltár képe volt. Valójában Pieta-kép, a Szent Szűz ölében tartja halott fia testét. A kis kerek torony alatt van a szentsír-kápolna, a Pieta szobrával. Itt található a keresztelőkút, amelynek alapja nyolcszögletű, négy oszlopon álló félgömb, haraszti mészkőből faragták és csiszolták. A fedő félgömb bronzdomborítás egy bárány alakjával. A félgömb felirata: Én megkeresztellek téged; az alsó félgömbön pedig: Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében! A keresztúti stációképek Prokopp Péter Rómában élő magyar pap-festőművész olajképeinek reprodukciói. Az orgona a Rieger Orgonagyárban készült (Opus 1972). Két harang van a toronyban. A nagyharang 360 kg, öntette Ivánc község közönsége. Öntötték Seltenhoffer Frigyes és fiai harangöntő gyárában, Sopron – 1929. Felirata: Zengő szavad zúgjon hegyen-völgyön át. A kisharang 120 kg. Szent Miklós és Szent Fülöp tiszteletére készíttette gróf Sigray Antal 1913-ban. Öntötte Egry Ferenc Kisgejőcön. A templom méretei: hossza 30 m, szélessége a mellékhajókkal 11 m, a főhajó magassága 10 m, a mellékhajóké 6 m. A torony 33 méter magas: téglaépítmény 22 m, sisak 10 m, kereszt 1 m.
A templom látogatható naponta reggel 8 órától az esti istentisztelet végéig (nyáron este 8, télen este fél 7-ig).
A három oldalról bejárást biztosító előtér főhomlokzatán látható a Sigray család, a templomépítő kegyúri család címere. Ha belépünk a templomba, azonnal szembetűnik annak egyszerűsége. A meszelt falak színei: fehér, szürke és a lábazat szürkébb. Mindezt fekete színű kalotaszegi szalagdíszítés teszi hangulatossá, nyolcféle változatban. A templom színharmóniáját a színes ablakok adják. Összesen 44 színes ablak van a templomban. Ezekből 15 figurális, szenteket ábrázol, a többi 29 pedig dekoratív, liturgikus szimbólumokat, jelképeket ábrázol. A főoltár mögött levő színes ablak a templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja püspöki ornátusban, kezében könyv és azon a jótékonyságát jelző pénzeszacskó. A Szent Miklós-ablakképtől jobbra a szentélyben található még Páduai Szent Antal képe. A szentély bal oldali képe Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja. Az Árpád-házi királyok törzsének egyik legszebb hajtása, a középkori aszkézis egyik legtökéletesebb megvalósítója volt Margit. A szentély három ablakának ábrázolása alatt középen keresztmotívum található, míg a két oldalablak alján a grófi család címere. Az eredeti főoltár a szentélyben haraszti kőből készült. Ugyancsak haraszti kőből faragták az alsótemplom baldachinos oltárát is. A templom többi oltára fából készült. A szentélyből elindulva a templom déli mellékhajójába érünk. Itt található a Jézus Szíve-oltár. Oltárképe olajfestmény, egyidős a templommal, szerzője ismeretlen. A 140 x 320 cm-es vásznon Jézus látható, amint a földgömbön áll szeretettől lángoló szívét mutatja, amely annyira szerette az embereket, hogy önmagát adta értük. Az első ablak Szent Józsefet ábrázolja. A mellette levő ablak Assisi Szent Ferencet ábrázolja. A mellékhajó középső ívének ablakpárosa Jézust ábrázolja, amint lángoló szívét mutatja, továbbá a Jézus Szíve tisztelet elindítóját, Alacoque Szent Margitot. A következő ablak Szent János apostolt és evangélistát ábrázolja. Ez az ábrázolás nem a megszokott szimbólummal, a sassal mutatja, hanem úgy, hogy melle
előtt egy kelyhet tart. A mellett levő ablakon Szent Rozália képe van. A templom északi mellékhajójának keleti végében van a Mária-oltár. A 140 x 320 cm-es oltárképet Závory Zoltán szilsárkányi festőművész festette 1987-ben. A kép a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja karján a gyermek Jézussal. Előtte térdel az első magyar keresztény család: Szent István király, Szent Imre herceg, Boldog Gizella. A magyar szentek koszorúját a következő ablakon Árpád-házi Szent Erzsébet képe zárja. Az északi hajó két középső ablaka is összetartozik: Máriát mint a Rózsafüzér Királynéját látjuk. Barat Szent Zsófia a következő ablak képe. Életéről annyit tudunk, hogy Jézus Szívének tisztelete mellett férfias erély és bölcsesség párosult benne. Az utolsó ablak Szent Ágoston püspök-egyháztanítót ábrázolja. Az északi mellékhajó nyugati végében van a grófi kastély kápolnájának fehér márványoltára, amely 1951-ben került a templomba. Az oltár felett látható az a Fájdalmas Szűzanya-kép, amely még a régi lebontott templomból való és a Mária-oltár képe volt. Valójában Pieta-kép, a Szent Szűz ölében tartja halott fia testét. A kis kerek torony alatt van a szentsír-kápolna, a Pieta szobrával. Itt található a keresztelőkút, amelynek alapja nyolcszögletű, négy oszlopon álló félgömb, haraszti mészkőből faragták és csiszolták. A fedő félgömb bronzdomborítás egy bárány alakjával. A félgömb felirata: Én megkeresztellek téged; az alsó félgömbön pedig: Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében! A keresztúti stációképek Prokopp Péter Rómában élő magyar pap-festőművész olajképeinek reprodukciói. Az orgona a Rieger Orgonagyárban készült (Opus 1972). Két harang van a toronyban. A nagyharang 360 kg, öntette Ivánc község közönsége. Öntötték Seltenhoffer Frigyes és fiai harangöntő gyárában, Sopron – 1929. Felirata: Zengő szavad zúgjon hegyen-völgyön át. A kisharang 120 kg. Szent Miklós és Szent Fülöp tiszteletére készíttette gróf Sigray Antal 1913-ban. Öntötte Egry Ferenc Kisgejőcön. A templom méretei: hossza 30 m, szélessége a mellékhajókkal 11 m, a főhajó magassága 10 m, a mellékhajóké 6 m. A torony 33 méter magas: téglaépítmény 22 m, sisak 10 m, kereszt 1 m.
A templom látogatható naponta reggel 8 órától az esti istentisztelet végéig (nyáron este 8, télen este fél 7-ig).
